Pénzügyi igazgatás

1849-67. az egész ország pénzügyi igazgatása a bécsi cs. kir. pénzügyminisztériumra volt bizva, melynek magyar közegei volta: 1. a budai cs. kir. országos pénzügyigazgatóság 21 kerületi igazgatósággal; 2. a temesvári országos pénzügyigazgatóság, melyhez 6 kerületi igazgatóság tartozott; 3. a nagyszebeni országos pénzügyigazgatóság szintén 6 kerületi igazgatósággal s végre 4. a zágrábi országos pénzügyigazgatóság az alatta állott 4 kerületi felügyelőséggel. Később a temesvári országos pénzügyigazgatóságot felosztották s teendőinek nagy részét a budai pénzügyigazgatóságra ruházták, mely utóbbinak ekkor 17 osztályra és 26 kerületi igazgatósága volt. Az alapok igazgatóságai, amelyek Magyarországon a helytartó tanácsnak, Erdélyben pedig a kormányszéknek voltak alárendelt közegei, pénzkezelésük tekintetében a pénzügyi szervezethez tartoztak. Az alkotmány helyreállítása óta a független felelős minisztérium áll a pénzügyi szervezet élén. Az abszolut korszak pénzügyi szervezete ugy alakult át, hogy a szoros értelemben vett pénzügyi igazgatást a pénzügyigazgatóságokra, az államvagyon kezelését pedig a kincstári jószág- és a kincstári bányaigazgatóságokra bizták. E szervezetet azóta a következő változások érték. Az 1875. XXV. t.-c. rendelkezései alapján az adóigazgatási technika tökéletesítése céljából elállították a kir. illetékkiszabási hivatalokat, de miután a kitűzött célt ily módon nem tudták elérni, az 1889. XXVIII. t.-c. az egy központi illeték-kiszabási hivatal kivételével a többieket megszüntette, teendőiket pedig az adóhivatalok és az akkor újraszervezett pénzügyigazgatóságokhoz és az adóhivatalokhoz utasította; az 1876. XV. t.-c. azonban az egyenes adók igazgatását az akkor szervezett adófelügyelőségekre, az ellenőrzést pedig a törvényhatósági közigazgatási bizottságokra ruházta. Az adóigazgatási technika és az ellenőrzés egyszerüsítése és gyorsítása érdekében azonban az 1889. XXVIII. t.-c. az egyenes és közvetett adók igazgatását és pénzügyigazgatóságoknál egyesítette és ezek számát egyidejüleg jelentékenyen megszaporította. Az adóigazgatás tekintetében a magyar törvényhozás a három fokozatu rendszert honosította meg (l. Adóigazgatás); e tekintetben nevezetes az 1883. XLVIII. t.-c. azon intézkedése, mellyel Budapesten a pénzügyi közigazgatási biróságot (l. o.) állította fel, megszüntetvén ezzel azt a régebbi visszás állapotot, amidőn az adó- és illeték-ügyekben a bizottsági és hatósági határozatokkal szemben felmerült felebbvitel esetében az érdekelt kincstár képviselőjének, a pénzügyminiszternek kellett véglegesen dönteni. Az itt vázolt pénzügyi szervezettől független a Magyarország és Ausztria közös ügyeinek pénzügyi szervezete, melyre vonatkozólag az 1867. XII. törvénycikk ugy intézkedik, hogy a közösügyi költségeket és jövedelmeket a delegációk által elfogadott költségvetés alapján a közös pénzügyminiszter kezeli, akinek a magyar és az osztrák miniszterek havonként szolgáltatják az a quota arányának megfelelő összegeket. V. ö. Mariska, A magyar pénzügyi jog kézikönyve. L. még Fiskus és Kamara.

Forrás: Pallas Nagylexikon