Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
per action
per action at l...
per cause
per legal actio...
per litigation
per suit
per fő per capita
per saldo per balance...
peranyag ös... memorial
perbe fog to sue
perbe fog v... to action s...
perbe fog v... to take act...
perbeidézés... writ of sum...
perbeli contentious...
perbeli ell... other side
perbeli kif... bar
perben véde... to fight an...
perbeszéd pleading
perbeszédet... to plead, p...
perbeszédet... to plead

Magyar Magyar Német Német
per Prozeß (r)
per (jog) Rechtshande...
perbe fog belangen
perc Minute (e)
perc /röv./... Min. (Minut...
perec Brezel (e)
perel klagen
perem Bord (r)
peremez falzen
pereputty Anhängsel (...
pereputty Sippschaft ...
pereskedik ... prozessiere...
periodikus periodisch
periódus Periode (e)...
perköltsége... Gerichtskos...
permetez rieseln
permetez & ... berieseln
permetszer ... Schädlingsb...
peron Bahnsteig (...
perpatvar &... Hader (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Per

(processus), a) polgári per, a biró döntése elé vitt magánjogi vita. Magánjogok védelmének és érvényesítésének a törvény által megállapított rendes eszköze. A pernek megindítása, a birói hatalomnak segélyül hivása a kereset (actio) által történik. Az, aki keresetileg a birói segélyt igénybe veszi, az alperes (reus), és ezek a pernek fő személyei, lényeges személye, mert ezeknek valamelyike nélkül pert gondolni nem lehet. A perben előfordulható többi személyek részint mellékszemélyek, p. az avatkozó, a szavatos, részint segédszemélyek, a feleknek meghatalmazottjaik, ügyvédeik. Ha a perbe vont, az alperes a felperesi igényt elismeri, jogvita hiányában per nem is keletkezik (confessus pro judicato est); per csak akkor támad, ha alperes a vitába bocsátkozik; ezt «litis contestatio»-nak nevezik. A per menete a felekkel folytatott tárgyalás, a vitás pontok megállapítása; a bizonyítási eljárás; a birói döntés. A felek és a biró ez összefüggő cselekményeinek összességét is pernek vagy perjogna, perrendnek, perrendtartásnak, törvénykezési rendtartásnak nevezik.

E percselekmények kétféle szempontból vehetők szemügyre: anyagi jogi és alaki jogi szempontból. Az első szempontnál a «mi» forog szóban, p. mit érvényesít a kereset, mit kell bizonyítani, mit dönt el az itélet; a második szempontnál a «hogyan», tehát hogyan kell a keresetet, védelmet előterjeszteni, hogyan kell bizonyítani, hogyan kell itéletet hozni? Az első szempontból a percselekmények az anyagi jogba, a másik szempontból a perjogba tartoznak. Hazánkban 1848 előtt a perjogot egyes törvények és szokások szabályozták, kitünő vázlata olvasható Franknál. A hazai törvények visszaállítása után az eljárást az 1861-iki országbirói értekezlet által kidolgozott ideiglenes törvénykezési szabályok szolgáltak irányadóul. Az alkotmány helyreállítása után a perjogot a kódexjellegü 1868. LIV. t.-c. (a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában) szabályozta, melye több tekintetben lényegesen módosított a «novella» név alatt ismeretes 1880. LIX. t.-c. Mindkettő az eljárásnak két nemét különbözteti meg: a sommás és a rendes eljárást, az első a járásbiróságok, a második a törvényszékek előtt való eljárást szabályozza. Külön rendeletek szabályozzák a kereskedelmi és váltóeljárást. A sommás eljárást egészen új alapokra fektette «a sommás eljárás»-ról (l. o.) szóló 1893. XVIII. t.-c., mely több elvi intézkedéseit a rendes eljárásra is kiterjesztette, megszüntetvén különösen a rendes eljárásban is a törvényes bizonyítási szabályokat, azokat a «szabad bizonyítás» rendszerével helyettesítvén, amely szerint a biróság a bizonyítékok mérlegelésében törvényes bizonyítási szabályokhoz csakis a törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállásnak valóságát v. valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján itéli meg. b) Büntető per, l. Bünvádi eljárás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is