1. Elek, pedagogus, szül. Gálszécsen (Zemplén) 1812 febr.
12., megh. 1886 ápr. 4. Atyja, ki orvos volt, Máramaros-Szigetre tévén át
lakását mint a megye főorvosa, Elek is ott végezte elemi és középiskolai
tanulmányait 1827. Ekkor a kegyes szervezetbe lépvén, Kecskeméten két évet
töltött, azután a szerzetből kilépve, Pozsonyba s Pesten végezte felsőbb
iskoláit. 1833. Andrássy Károly gróf házához hivatván meg nevelőnek, ő nevelte
a haza egyik díszét, Andrássy Gyula grófot, kivel a külföldön nagyobb utazást
is tett. Ettől fogva a nevelés s tanítás tudományát különös szorgalma tárgyává
tévén, alaposan megismerkedett a külföldi, főkép német pedagogia bő irodalmával
és megkezdte irodalmi hasznos munkásságát is Campe Amerika fölfedezésének
fordításával, kinek a gyermeki kedélyhez illő kedves előadását elsajátítani
iparkodott. 1836. irta s adta ki Pozsonyban az Életből szedett képek csarnokát.
1840. a pesti egyetemnél a bölcsészet doktorává avattatott. Ez időben az
Atheneumba irt nevelési cikkeket s irta a Magyarok történetét az ifjuság
számára, mely két kiadást ért; Bánya az ifjuság képzésére címü gyüjteményét,
melyből 14 füzet jelent meg s mely az akadémiánál a Gorove-jutalmat nyerte el.
1842. hosszabb pedagogiai utazást tett Németországban, Svájcban,
Franciaországban s Londonban. 1843. haza térvén, Károlyi György gróf bizta meg
fiai nevelésével, de itt csak egy évet töltött, miután a helytartó tanácsnál a
királyi könyvbiráló bizottság tagjává nevezték ki. Az akadémia 1841 szept. 3-án
levelező tagjává választotta. Említett munkáin kivül hasonló irányu s becsü
munkái még: Természettörténet a tanuló ifjuság használatára (Buda 1842; 2-ik
javított kiadás Pest 1844; u. az a gimnáziumi osztályok számára, Buda 1846);
János gazda, vagy a falu barátja (Pest 1843); Új ABC (u. o. 1844); Mythologia a
két nembeli ifjuság használatára (képekkel, u. o. 1845); Olvasókönyv városi és
falusi gyermekek számára (u. o. 1846); Természettörténet az ifjuság tanítására
s házi használatra (150 szinezett ábrával XVI. lapon, u. o. 1846-47); öt darab
Olvasókönyv az elemi iskolák számára, a helytartó tanács megbizásából, ennek
terve szerint.
2. P. János, iró, szül. Hajdu-Böszörményben 1853 máj. 2.
Jogot tanult és 1878. jogdoktor lett. Miután mát előbb elsajátította a
gyorsirást, 1870 nov. az országgyülési gyorsiroda tagja, majd revizora lett.
1880-91. a magyar gazdák társas-körének titkára, 1883 máj. 1. a magyar kir.
zeneakadémia titkára volt s mint ilyen, Liszt Ferenc halála után a nagy mester
hangszereit és könyvtárát megszerezte az intézetnek. 1889. ebből az állásából
az országos képtár és a vele kapcsolatos történelmi képcsarnok titkári állásába
lépett át. Mint jogi szakiró is működik; ő rendezte sajtó alá az
Eggenberger-cég (Hoffman és Molnár) törvénykiadványait.
Forrás: Pallas Nagylexikon