Perez
Antal, spanyol államférfiu, szül. Saragossában 1539., megh.
Párisban 1611 nov. 3. A nagy tehetségü férfiu már 25 éves korában birta II.
Fülöp kegyét, sőt bizalmát, s nagy befolyásra emelkedett, de ritka szerencséje
irigységet támasztott ellene. Egy bonyolódott ügy okozta váratlanul bukását.
Midőn a király megtudta, hogy féltestvére, Don Juan d"Austria bizalmas emberét,
Escovedo Jánost titokban Angliában küldötte, ármányos cselt látott e
küldetésben és elvégre Escovedót P. által 1578 márc. 31. orozva megölette. Ámde
a meggyilkoltnak családja P. ellen vádat indított, mire a király, ki P.-re mint
Eboli hercegnő (l. o.) szeretőjére is féltékeny volt. P.-t 1579 jul. elfogatta
és a kínpadra vonatta. P. bevallotta a gyilkosságot, de vallomásaiban egyúttal
a királyt is terhelte. Fülöp ekkor P. vesztét határozta el, kinek azonban a
börtönből Aragoniába sikerült menekülni. A királyi törvényszék kimondta rá a
halálos itéletet, de szülővárosának hatóságai, kiváltságaikra való
hivatkozással pártfogásukba vették az üldözöttet. Fülöp erre az inquizicióhoz
fordult, melynek a Justicia mayor a foglyot tényleg kiszolgáltatta (1591 máj.).
Ámde a kiváltságaira (fueros) féltékeny aragoniai nép P.-et megint kiszabadítá,
sőt felkelést támasztott érdekében. E hirre II. Fülöp személyesen vezetett
hadat Aragonia ellen (1591 végén) és a felkelést véresen elnyomta, mire az
ország kiváltságait eltörülte. P.-et azonban most sem birta hatalmába keríteni.
P. ugyanis még jókor Párisban és utóbb Londonban menedékhelyet talált és igy
Fülöpnek azzal kellet beérnie, hogy P. képét elégettette, nevét meggyalázta és
birtokait elkobozta. P. érdekes, II. Fülöp titkos kormányát leleplező iratot
hagyott hátra (Relaciones, megjelent 1594. és újabban). Ezek alapján irta meg
Bermudez di Castro és Mignet P. életrajzát (A. P. et Philipp II., Páris 1846).
Gutzkow egyik drámahőséül választotta P.-et (Philipp II. und P.). V. ö. a II.
Fülöpről szóló munkákat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|