Perfelvétel

a rendes (irásbeli) polgári eljárásban az a cselekmény, melynek telesítésére a biróság a feleket a kereset elintézéseül bizonyos határidő kiűzetése mellett azzal idézi, hogy az egyiknek vagy a másiknak elmaradása esetében a makacsság (l. o.) következményei fognának beállani. A P.-kor, mely a pertárban (l. o.) történik, az alperes ügyvéd által képviselve köteles megjelenni. Ha személyesen jelent meg, a pertárnok új határidőt tűz ki a törvényes megjelenésre; és ha ekkor ismét személyesen jelenik meg, ugy tekintetik, mintha egyáltalában elmaradt volna. A P. határnapján, vagy az újabban kitűzött határnapon az alperes vagy beadja elleniratát, v. ennek beadására halasztást kér. A P.-nek az irásbeli eljárásban ugyanaz a jelentősége van, mint a szóbeli eljárásban az első tárgyalási határnapon az ügy felhivása után a perfelek jelentkezésének. Különben a szóbeliség alapján álló perrendek némelyike a P.-t szintén ismerik, és annak nevezik azt az első tárgyalást (megkülönböztetvén ettől a főtárgyalást), amelynek tárgyát csupán némely különösen megjelölt percselekmények teszik. Ilyenek: az egyességi kisérlet, a pergátló kifogások előterjesztése, a jogelőd megnevezése iránti kérelem, az elismerésre, lemondásra vagy mulasztásra alapított határozat hozatala.

Forrás: Pallas Nagylexikon