Perger

1. János, törvénytudós és iró, szül. Nagyváradon 1791 máj. 15., megh. 1838 máj. 25. Tanulmányait Nagyváradon végezte, a jogi tanfolyam bevégezte után Pestre jött törvényes gyakorlatra, s 1814. ügyvédi oklevelet nyervén, előkelő gyakorló ügyvéd lett; de sok rendes munkája mellett folytonosan művelte az irodalmat is. 1821. adta ki Bevezetését a diplomatikába (Schwartze után); 1830. folioalakban jelent meg tőle Verbőczy István magyar törvénytára magyarra fordítva s jegyzetekkel kisérve; 1831. A magyar s hazája régenten; ezenkivül rendes dolgozótársa volt a Tudományos Gyüjteménynek s a Közhasznu Esmeretek Tárának, melybe törvénytudományi és oklevéltani cikkeket szolgáltatott. E munkálkodása tekintetéből választatott meg a m. tud. akadémiába már annak kezdetén, 1831 febr. 17. annak levelező, 1832 szept. 3. pedig a törvénytudományi osztály rendes tagjává, hol székét az úrbéri rendszerről szóló értekezéssel foglalta el. Azután is munkálkodott a társaság kebelében; ennek megbizásából törvénytudományi műszótáron dolgozott, de azt be nem végezhette. Kéziratban maradt utána egy értekezés a jobbágyakról és a magyar törvények fordítása a XVI. sz. közepéig. Georch Illés jogtudós s akadémiai tiszteleti tag felett ő tartott emlékbeszédet (Akad. Évk. IV. kötet). Heves, Gömör és Torna vármegyék táblabirósággal tisztelték meg.

2. P. János, róm. kat. püspök, szül. Csertéz községben (Zemplén) 1819., megh. Kassán 1876 ápr. 5. Gimnáziális tanulmányait Ungvárt végezte. 1836. Pedig az egri papnevelőbe lépett. 1862. egri kanonok, 1868. kassai püspök. Ő volt az alkotmány helyreállítása óta az első püspök, akit a király a magyar felelős vallás- és közoktatásügyi miniszter ajánlatára nevezett ki. A nemzetiségek lakta felvidéken buzgón terjesztette a magyarság és a közművelődés ügyét. Irodalmilag is tevékeny volt. 1848 előtt számos cikket irt a konzervativ Nemzeti Ujságba, Figyelmezőbe és Budapesti Hiradóba. Az egyházi folyóiratokban is több hittudományi értekezése jelent meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon