Pergő mozgás

(giralis mozgás), a szilárd testeknek a velük mereven összekötött tengely körüli forgó mozgása. Ha a pergő test tömege a tengelyre vonatkozólag teljesen részarányos, akkor a P.-ból a tengelyre hatás nem támad, ez tehát irányából el nem mozdul, minthogy a pergő test minden részecskéje a tehetetlenségnél fogva egyszer felvett mozgását és mozgási síkját megtartja; az ily tengelyt szabad tengelynek nevezzük. A szabad tengelyt irányából eltéríteni akaró erők annál nagyobb ellenállásra találnak, mennél nagyobbak a tehetetlenségi momentum és a forgási sebesség. A szabad tengely sajátságaiból magyarázható, miért nem dül el valamely gyorsan forgó pörgettyü, karika v. pénzdarab, még ha forgási tengelyük ferde irányu is, a tengely ugyanis ilyenkor a zavaró erő hatása alól kitérendő, kúpot ir le, a nélkül, hogy hajlása a vizszinteshez változnék (1. ábra). A szabad tengely azon törekvését, hogy irányát megtartsa, még a Bohnenberger-féle rotációs készüléken (2. ábra) is meg lehet mutatni.

[ÁBRA] 1. ábra. Pörgettyü. 2. ábra. Bohnenberger rotációs készüléke.

Ez három, egymásra kölcsönösen merőlegesen álló tengelyek körül forogható gyűrükből áll, melyek középsőjében ugyancsak foroghatóan golyó van megerősítve; ha a golyót tengelyére alkalmazott zsineggel bármely helyzetben gyors forgásba hozzuk, a forgási tengely mindig önmagával párhuzamos marad, bármikép forgassuk is ide-oda az egész készüléket. A P.-nak, illetve a szabad tengelynek legnagyobbszerü példáit a bolygók, köztük Földünk is szolgáltatják. Ha a Föld tökéletes gömb volna, tengelye is ennélfogva mindig ugyanazon irányu volna, más szóval ugyanaz a csillag volna mindig a sarki csillag. Mivel azonban a Föld az egyenlítő mentén mintegy kiduzzad, ebből oly zavaró erők támadnak, melyek a Földnek az ekliptikához 661/2 fokkal hajló tengelyét az ekliptikára merőleges állásba törekszenek hozni. Azonban a Föld tengelye - más okokból eredő csekély ingadozásokat nem tekintve - sem változtatja ezen hajlását, hanem körülbelül 26 000 év alatt az ekliptika normálisa körül 45° szöggel kúpot ir le, minek következtében aztán más és más csillag lesz a sarki csillag; igy p. északon mintegy 12 000 év után a Lant Vega csillaga lesz az. A földtengely ezen kúpszerü mozgása vonja maga után az equinokcium nyugat felé haladását az u. n. precessziót is (l. o., Föld, Equinokcium).

Forrás: Pallas Nagylexikon