Periegeták

(gör., a. m. körülvezetők), ókori fogalmak szerint eredetileg igazában azok, akik az idegeneket kalauzolják és a látnivalókat magyarázzák nekik, később aztán azok az irók, akik hasonló irányu működést fejtettek ki, első sorban útleirásokat szolgáltattak. Ezen Alexandirából kiinduló műfajnak kiválóbb művelői (az úttörő kisérleteket ide nem értve): Polemon, Pausanias és Dionysios Periegetes (l. ezeket külön-külön). A P. műveinek töredékeit összeszedte a két Müller (Fragmenta Historicorum Graecorum, 5 köt., Páris 1841-70) s ugyancsak Müller (Geographi Graeci Minores, 2 köt., u. o. 1855-61).

Forrás: Pallas Nagylexikon