Perikopák

(gör.), egyházhatóságilag kiválasztott részei a szentirásnak, melyeket a nyilvános istenitiszteletek alkalmával felolvasni kell. Ezt az elnevezést különben sem az egyházi, sem különösen a szertartási nyelv nem ismeri; itt csak a lectio, epistola, evangelium, propheita használatosak. A hitszónokoknak különben szoros kötelessége szem előtt tartani a vasár- és ünnepnapokra előirt szentirási szakaszokat, valahányszor szónoklatának anyagáról gondoskodni. Ezt perikopakényszernek nevezik. Az evangelikus egyház megtartotta a perikopákat, a ref. egyház elvetette.

Forrás: Pallas Nagylexikon