Perim

(Meium, Mehun), 5,5 km. hosszu, 1800 m. széles és 165 m. magas sziget, illetőleg trachitikus lávából álló egykori kráter, a Bab-el Mandeb tengerszorosban, szabálytalan alakkal. A hatalmas caldera (kráterüst) mint kitünő kikötőül szolgál, amelynek bejárata a DNy-i oldalon van. A kikötő 18 m. mély és egész flottának biztos menedéket nyujthat. É-felé a partok alacsonyak, de egyebütt szaggatott, 60 m.-nél magasabb sziklákból állanak. Sem növényzet, sem viz a szigeten nincs. Az angolok már 1799 és 1801 közt a Vörös-tenger ezen kulcsát megszállották, hogy a franciáknak India elleni támadását megakadályozzák. Másodízben 1857 febr. 1. vették birtokukba, midőn a Szuezi-szoros átmetszésének lehetősége fölmerült; ekkor, hogy az Indiába vezető utat más népek elől esetleg elzárhassák, erődöket is kezdtek rajta építeni. Ennek a többi hajózó nemzet ugyan ellenszegült, de a Straits-Pointon, a sziget K-i végében mégis építettek egy erősséget és 1861. egy világító tornyot.

Forrás: Pallas Nagylexikon