Periratok

az irásbeliségre alapított polgári peres eljárásban azok az iratok, melyeket a felek támadási s védelmi előadásaik tárgyában, és általában jogaik érvényesítésére s a pernek rájok nézve kedvező eldöntése végett a biróság elé terjesztenek. Felperes periratai a kereset, a válasz, a végirat, alpereséi az ellenirat, a viszonválasz, az ellenvégirat. P.-at képvisel a jegyzőkönyv tartalma is, ha az irásbeli eljárásban a felek külön periratok váltása helyett előadásaikat jegyzőkönyvbe iktatják. Ugyszintén tágabb értelemben P. az alkereset, a kifogások, a felebbezés, a felülvizsgálati kérelem. Annál az elvnél fogva, hogy a biróság a per eldöntésénél csak az veheti figyelembe, ami a P.-ban foglaltatik (quod non est in actis, non est in mundo), a perfélnek érdekében áll a per eldöntésére befolyással biró minden körülményre kiterjeszkedni és az ellenfél minden állítására és előadására felelni. Ha közvetlenül következő periratában a fél világosan és határozottan nem tagadja vagy hallgatással mellőzi az ellenfele ténybeli állítását, ez a biróság előtt beismertnek tekintetik. A szóbeli eljárásban perelőkészítésül (l. o.) szintén előforduló iratokat, amennyiben ezek beadásának vagy közlésének elmulasztása ügybeli hátránnyal jár, tulajdonképeni P.-nak minősíteni nem lehet, épp oly kevéssé, mint az ebben az eljárásban irásban előterjesztett keresetet v. irásban bejelentett felebbezést, mivel a felek a tárgyalás alkalmával sem a kereset, sem a felebbezés tartalmához nincsenek kötve.

Forrás: Pallas Nagylexikon