Kisszótár



Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Perköltség

Általánossá vált szabály, hogy polgári ügyekben (ellentétben a büntető ügyekkel) az állam a jogsegélyt nem nyujtja ingyen, hanem hogy ezért a tárgy értékhez és a birósági cselekmény fontosságához mért illetéket kell fizetni vagy bélyegjegyekben, vagy közvetlenült lerótt taksákban. Eszményi álláspontról sok érvet lehet ugyan felhozni a jogsegély nyujtásának ingyenessége mellett, de bizonyos, hogy ez a perek számának tetemes szaporodását vonná maga után, és éppen az alaptalanul perlekedőknek válnék leginkább javára. A szegényeken egyébiránt az által van segítve, hogy ha csak nyilván jogtalan igényt nem támaszt vagy véd, bélyeg- és illetékmentességet élvez, sőt szükség esetén ingyenes ügyvédi képviseletben is részesül (szegényjog). A perrel járó összes kiadásokat, ide értve az ügyvéd, a tanuk, a szakértők díjait és magának a félnek egyéb kiadásait, P.-nek nevezzük. Minthogy magát a pert, tehát az evvel járó P.-et is rendszerint az okozta, akire a pert eldöntő határozat szerint rábizonyult, hogy a perben jogtalanul támadott, vagy a követelő fél, a felperes jogának el nem ismerése vagy a kötelezettség teljesítésének elmulasztása által a per szükségét előidézte: a biróság a pert vesztő felet rendszerint elmarasztalja az ellenfél P.-ében, kivéve azokat a költségeket, melyekről a biróság azt itéli, hogy a jog célirányos érvényesítésére vagy a védelmére szügségtelenek voltak. Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a P. kölcsönös megszüntetésének van helye, azaz mindegyik fél a saját költségeit viseli. De a biróságnak joga van, a fenforgó körülményekhez képest ily esetben is az egyik felet a másik fél költségében vagy ennek egy részében elmarasztalni.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is