Perlesz

József, zsidó teologus, a modern zsidó tudomány egyik kiváló képviselője, szül. Baján (Bács) 1835 nov. 25., megh. Münchenben 1894 márc. 4. A gimnáziumot szülővárosában végezte, hol atyja P. Baruch A. az ottani zsidó hitközség rabbi-helyettese, a teologiai tudományokba bevezette. Teologiai, bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányait a boroszlói rabbi-szemináriumban, illetve egyetemen végezte. 1862. a poseni Brüdergemeinde választotta hitszónokának, 1871. a müncheni zsidó hitközség rabbijának. Utóbbi állásában, tudománya, tiszta jelleme és igazán papi hivatalkodása miatt köztiszteletben állva, élte fogytáig működött és magyar hazával s annak tudományos köreivel mindvégig élénk összeköttetésben állt. Főbb munkái: Melchemata Peschitoniana (értekezés, Boroszló 1859); R. Salomo b. Abraham b. Adereth (u. o. 1863); Gesch. d. Juden in Posen (u. o. 1865); David Cohen de Lara"s rabbinisches Lexikon Kether Kehuna (u. o. 1873); Beiträge z. Gesch. d. hegräisch. z. aram. Studien (München 1884). Számos nagy becsü nyelvészeti és régészeti cikke jelent a Zeitschrift d. D. M. Gesellschaft (Lipcse), a Frankl-Graetz-féle Monatsschrift für Gesch. u. Wissenschaft d. Judenthums (Boroszló), a Revue des études juives (Páris) és a Magya-Zsidó Szemle c. folyóiratokban. Kiadott több rendbeli egyes és gyüjteményes szónoklatot is; hagyatékából fia P. Félix Predigten von Dr. J. P. c. gyüjteményt adott ki. Bővebb életrajzát l. Revue des études juives XXVIII. k.; Jewish Quarterly Review VII. és Magyar-Zsidó Szemle XI. (1894) 146. old. köv.

Forrás: Pallas Nagylexikon