Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
permanenciá... to keep sy ...
permanens permanent
permanensen... permanently...
permanganát... permanganat...
permangánsa... permanganat...
permeábilis... pervious
permeátum permeate
permet spray
permetez to haze
permetez to sparge
permetez to spray
permetez to sprinkle...
permetezik to drizzle
permetező vaporizer
permetező e... spray
permetező f... spray
permetező t... spray tower...
permetezőpa... spray
permetezőró... quencher
permetlé spray

Magyar Magyar Német Német
permetez rieseln
permetez & ... berieseln
permetszer ... Schädlingsb...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Perm

1. orosz kormányzóság európai és ázsiai Oroszország határán, Vologda, Tobolszk, Orenburg, Ufa és Vjatka közt, 332 061 km2 területe, amiből 204 241 esik Európára; 2 729 162, egy km2-re 8 lak. Az európai és ázsiai részt egymástól az Ural választja el, amely itt alacsony, de 50,70 km. széles. K. felé a föld lassan egészen alfölddé lapul és itt a Tobol mellékvizei (Tavda, Isszet stb.) öntözik, mig a Ny-i magasabb részt a Kama, Csusszovaja, Szilva és Kolva, É-i részét pedig a felső Pecsora. A tavak (1836 km2) DK-en, a mocsárok és tőzegtelepek pedig É-on számosak. Az éghajlat É-on és K-en nagyon zord; D-en száraz, igen hideg telekkel és forró nyarakkal. A talaj nagyobbára köves vagy agyagos és terméketlen; csak D-en van fekete föld. Leginkább rozsot és burgonyát termesztenek. Lovakat, szarvasmarhákat és juhokat nem nagy számmal tenyésztenek; a méhészet virágzó. Az erdők, a nagy pusztítások dacára még nagy területet foglalnak el. A P. igen gazdag ásványországi kincsekben (fémekben, szénben, drágakövekben, márványban) és ásványvizforrásokban. A lakosok oroszokon kivül baskirok, teptyárok, mescserjákok (70 000), permiek (80 000), tatárok (24 000), cseremiszek (8000) és voglok (2000). Köztük van még mintegy 10 000 saman és 100 000 mohammedánus. Legfontosabb foglalkozás a bányászat; 1887-ben nyertek 365 pud aranyat (461 mosóban), 270 pud platinát, 147 452 rezet, 10 millió kőszenet, 10 millió nyers vasat, 16,2 millió öntött vasat és 2 millió pud acélt; azonkivül ezüstöt, ólmot, nikolt és drágaköveket. Az erdőgazdaságon és hajóépítésen kivül fontosabb iparág a malomipar (14 millió rubel termelés), a sófőzés, szeszégetés, fém- és gépipar. A kereskedés, különösen a Szibériába menő tranzito-kereskedés igen élénk; centrumai: Jekaterinburg, P., Sadrinszk, az irbiti és a kresztovszko-ivanovi vásárok. Előmozdítják a forgalmat az 1009 km. hosszu vasúti vonalak és számos hajózható folyó. Járásai: P., Irbit, Jekaterinburg, Kamislov, Kraszno-Ufimszk, Kungur, Ohanszk, Ossza, Sadrinszk, Szolikamszk, Cserdin és Verhooturije. P. a XI. sz.-ban lett a novgorodiak hűbéres birtoka és 1471. került Moszkvához. - 2. P., az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye, a Kama balpartján, vasút mellett, (1890) 39 750 lak., szeszégetőkkel, vasművekkel, folyami kikötővel, élénk kereskedéssel Szibéria felé; több közép- és népiskolán kivül vasúti tanfolyammal, 3 újsággal.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is