Perorvoslat

1. a polgári perben. A polgári perbeli végitéletet ennek természeténél fogva maga a biróság, amely azt hozta, meg nem változtathatja. De az abszolut megváltoztathatatlanság s feloldhatatlanság jellegével még sem lehet az itéletet felruházni. Azt a külön kérelem következtében megindított külön eljárást, amelynek útján a megváltoztatás v. feloldás (megsemmisítés) kieszközölhető, P.-nak nevezik. Alapjául szolgálhat: 1. hogy a pervesztés fél hibáján kivül a peranyag nem teljesen v. meghamisítva volt a biróság elé terjesztve (igazolás, perújítás); 2. az a körülmény, hogy az itéletben v. az eljárásban, melyen az itélet nyugszik, nyilvánvaló hiba követtetett el (semmiségi panasz, semmiségi kereset és a rokon P.-ok); 3. az, hogy a felsőbb birótól egyszerüen jobb itéletet várunk vagy ennek személyi minősítésénél fogva, vagy mert feltételezzük, hogy a felsőbb biróság, amely több személyből áll és a meghozott itélet fölött kritikát gyakorol, helyesebb itéletet fog hozni (felebbezés és a rokon természetü P.-ok). Amig az 1. és 2. alatt említett tekintetek a P. megengedését föltétlenül igénylik, a 3. alatti P.-ok szükségessége és célszerüsége kétségen felül nem áll és inkább a birósági szervezetnek, mint az eljárásnak kérdése. Különben az említett tekinteteket egymással ugyanannál a P.-nál össze lehet kötni és azok némileg össze is vannak kötve. Igy p. a felebbezésnél (3.) a félnek alkalmat lehet adni, hogy ügyét teljesebben előadja (1.) és az itélet bizonyos hibáinak felfedezése (2.) a felsőbb biró részére lehet fentartva, akiben egyszersmind alaposabb jogi képzettség feltételeztetik. Külső tekintetekből a P.-ok: 1. olyanok, amelyeknél fogva a jobb itéletet a felsőbb biróságtól várjuk (devolutiv P.) vagy amelyeknél kizárólag a perfél tévedése alapítja meg a P.-ot, az utóbbi esetben indokolva nem lévén a P. devolutiv jellege; 2. rendesek és rendkivüliek abban az értelemben, hogy amazokkal megállapított rövid határidő alatt kell élni, mig az utóbbiaknál ily rövid határidők nem léteznek; 3. felfüggesztő hatályuak, amelyek a megtámadott eljárást, különösen a végrehajtást megakadályozzák és olyanok, amelyek evvel a hatállyal nem birnak. A magyar polgári peres eljárás P.-ai a következők: a felebbezés, a felülvizsgálat, a felfolyamodás, az előterjesztés, az igazolás, a perújítás és a semmiségi kereset.

2. P. a büntetőjogban: a felebbezés, mellyel az anyagi és alaki semmiségek is érvényesíthetők, mert a semmiségi panaszt mint külön perorvoslatot eljárási gyakorlatunk nem ismeri. Felebbezéssel élhetnek a vádló és a vádlott, amaz a vádlottnak ugy terhére mint előnyére; a sértett v. károsított félnek a kir. Kuria felebbviteli jogot adott (Ku. Döntv. 9. sz.), ha magánjogi igényeit a bűnperben érvényesítette s azokról le nem mondott, de nem a büntetés kérdésében, hanem kizárólag megszüntető határozat vagy felmentő itélet ellen, amennyiben a kir. ügyész nem felebbezett. A védőnek önálló felebbezési joga van, a vádlott akarata ellenére is. A felebbezés az itélet kihirdetésekor vagy 24 órán belül; ha az itélet irásban közlik, a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt jelentendő be, s 8 nap alatt külön indokolható. A határidő peremtorius elmulasztása miatt alapos oknál fogva, de csakis a vádlott, igazolással élhet. A felebbezés a kir. törvényszéktől a kir. itélő táblához, ennek határozata ellen a m. kir. Kuriához megy. Ha a kir. tábla a kir. törvényszéknek vádhatározatát helybenhagyta, valamint a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendeli, határozata ellen további felebbezéseknek helye nincs. E két megszorítás kivételével a felebbvitel az igazságszolgáltatás gyorsaságának nem csekély hátrányára korlátlan. A kir. járásbiróságokhoz tartozó ügyekben a felebbezést eltérőleg szabályozta s részben korlátolta az 1883. VI. t.-c. E szerint bizonyos esetekben másodfokban a kir. törvényszékek, s harmad- és végső fokban a kir. itélőtáblák itélnek. Igy jelesül becsületsértés és könnyü testi sértés vétségeinek s bizonyos kihágások eseteiben. A harmadfokhoz való felebbezésnek azonban ugy ezekben, mint azokban az esetekben, amelyekben másodfokban a kir. táblák, harmadfokban a kir. Kuria itélkeznek, csak a törvény által meghatározott esetekben van helye. Tágabb értelemben a P.-okhoz tartoznak az igazolás és újrafelvétel.

Forrás: Pallas Nagylexikon