Perrendtartás
azoknak a jogszabályoknak összege, amelyek a vitás magán
jogügyek eldöntését célzó birósági tárgyalásokra vonatkoznak. Szabályozza a
támasztott igények előterjesztésének, tisztázásának, bizonyításának és itéletre
előkészítésének módját, (l. Per). Magyarországban az idegen törvények
hatályának megszüntetésével az országbirói értekezlet a perrend szabályozására
is kiterjeszkedett. Csakhamar azonban új P. keletkezett az 1868: LIV.
t.-cikkben. Ezt az 1881. LIX. t.-c. módosította és kiegészített és főleg - a
külön semmítőszék megszüntetésével - a felebbviteli eljárást új alapokra
fektette. Ezt a törvényt követte az 1893. XVIII. t.-c., mely a sommás eljárásra
is ki lőn terjesztve, mig viszont az 1868. LIV. és az 1881. LIX. t.-cikkek több
rendelkezése a sommás eljárásra vonatkozólag is fennvan tartva; ugy hogy
jelenleg ugy az irásbeliségen nyugvó és az esetlegességi elvnek hódoló rendes
eljárásra, mint a szóbeliség érvényre emelésével a tárgyalási elvet követő
sommás eljárásra vonatkozólag, P.-unk mind a három idézett törvényben birja
jogforrását. Az általános, a rendes és a sommás eljárásra egyaránt kiterjedő P.
tervezete legújabban elkészült (Plósz-féle javaslat), de törvényhozási
intézkedések e tekintetben még nincsenek ez idő szerint folyamatba véve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|