Perrendtartás

azoknak a jogszabályoknak összege, amelyek a vitás magán jogügyek eldöntését célzó birósági tárgyalásokra vonatkoznak. Szabályozza a támasztott igények előterjesztésének, tisztázásának, bizonyításának és itéletre előkészítésének módját, (l. Per). Magyarországban az idegen törvények hatályának megszüntetésével az országbirói értekezlet a perrend szabályozására is kiterjeszkedett. Csakhamar azonban új P. keletkezett az 1868: LIV. t.-cikkben. Ezt az 1881. LIX. t.-c. módosította és kiegészített és főleg - a külön semmítőszék megszüntetésével - a felebbviteli eljárást új alapokra fektette. Ezt a törvényt követte az 1893. XVIII. t.-c., mely a sommás eljárásra is ki lőn terjesztve, mig viszont az 1868. LIV. és az 1881. LIX. t.-cikkek több rendelkezése a sommás eljárásra vonatkozólag is fennvan tartva; ugy hogy jelenleg ugy az irásbeliségen nyugvó és az esetlegességi elvnek hódoló rendes eljárásra, mint a szóbeliség érvényre emelésével a tárgyalási elvet követő sommás eljárásra vonatkozólag, P.-unk mind a három idézett törvényben birja jogforrását. Az általános, a rendes és a sommás eljárásra egyaránt kiterjedő P. tervezete legújabban elkészült (Plósz-féle javaslat), de törvényhozási intézkedések e tekintetben még nincsenek ez idő szerint folyamatba véve.

Forrás: Pallas Nagylexikon