Persa művészet

A P. történetében négy korszakot különböztethetünk meg: az achemenidák (Kr. e. 559-330), az arszacidák (Kr. u. 226-ig) és a szasszanidák (642-ig), meg az iszlám befolyás korát. Az építészetben (l. o., VI. köt., 237. old), a falak és lépcsők díszítésénél az asszir királyi paloták szolgáltak mintául: a király és kiséretének domboru mívü ábrázolása, adót fizető népek hódolása, küzdelem mesebeli szörnyekkel, szárnyas bikák emberfejekkel, zománcos téglákból készült mozaikok stb. Síremléknek részint alacsony tornyot építettek, egészen tömör alapzattal, v. lépcsős halottas kamarával, részint mesterséges sziklaüregeket, magasra épített, nehezen hozzáférhető bejárattal. Mind a kettőből van emlék Naks-i-Rusztem, meg Murghab és Perszepolis környékén. Lelnek számos kő-pecsétnyomót is, köztük igen becses, jól kimunkált darabokat, aminő p. a Darius hires pecsétje; továbbá az achemenidák korából még nevezetes az a három alabastrom váza is, melyeken Xerxes (az egyiken Artaxerxes) neve olvasható. Az arszacidák korából kevés műemlék maradt ránk- Dieulafoy szerint arszacida-régiségek vannak Kingavar, Hatra, Varka és Susa mellett, s ezeknek tanusága az, hogy az egykoru görög művészet nagyon erős hatással volt a P.-re, ellenben a szasszanidák korabeli P. már jobban közeledik az iszlám művészethez, de egyszersmind erősen hanyatlik is; egyedül az ékszerészet (és a pecsétnyomók) maradt meg művészi tökéletességében, s egyes, a muzeumokban őrzött darabok, kiváló értéküek. A P. az iszlám befolyás korában általában rokon ugyan az arab művészettel (l. o.), de mégis kitünik fölötte az ékítményes díszítés magas fejlettségével; Persia agyagipara, szőnyegei, ötvösműveinek stb. éppen ugy mintaképekül szolgáltak az indiai és khinai, mint a nyugati népek művészeinek, s különösen a persa szőnyegek művészies kivitele még ma is utánozhatatlan. V. ö. Dieulafoy, L"art antique de la Perse (5 köt., Páris 1884-89); Perrot és Chipiez, Histoire de l"art dans l"antiquité (u. o. 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon