Perugino
(ejtsd: perudino) Pietro, tulajdonképen Vannucci, olasz
festő, szül. Citt? di Pievében 1446., megh. Perugiában 1523. Perugiában Piero
della Francescának, Firenzében Verrocchiónak volt tanítványa. Fönmaradt művei
közül legelsők a Róma Sixtus-kápolna freskóképei (elkezdve 1482), közöttük az a
hires festmény, melyen Krisztus szt. Péternek áradja a mennyország kulcsait. A
következő időben fölváltva tartózkodik különböző városokban, de leginkább
Firenzében, hol állandó műhelye volt. Ez időből valók függő képei közül:
Madonna (London, nemzeti képtár); Szentek közt trónoló Madonna (Páris Louvre és
bécsi muzeum); Krisztus születése, négy mellékszárnnyal (Róma, Villa Albani)
stb. 1494. Velencében járt és valószinüleg ettől fogva alkalmazta képeiben
sűrübben az olajfestést. Következő képei: Két szent közt trónoló Madonna és egy
kitünő, rendkivül finom kivitelü képmás (Firenze, Uffizi-képtár); Krisztus
sírba tételének hires képe (1495, Firenze, Pitti-képtár) jó elrendezésü, de
némileg fölületes; Krisztus keresztre feszítése és Krisztus az Olajfák hegyén
(Firenze, akadémia), főleg szinezésükkel hatnak, de Krisztus siratása (Pitti)
minden tekintetben eredeti fölfogásu, legjelesebb művei közé tartozik; kitünő
Madonna-képei a fanói S. Maria Nuova, a sinigagliai S. Maria delle Grazie, a
cremonai S. Agostino templomokban és a milanói Poldi-képtárban. 1492-96 közt
festette a firenzei S. Maria Maddalena de"Pazzi templomban három részből álló
gyönyörü, megható freskóképét, mely Krisztust a kereszten és az őt gyászoló
szenteket ábrázolja. 1499-1500. készítette el a perugiai Cambio (a pénzváltók
csarnoka) freskóképeit. Kitünőek a boltozat díszítményei, de a falfestmények,
Krisztus életéből vett jelenetek, ókori hősök és bölcsek próféták és szibillák,
ótestamentomi alakok és szentek, a maguk egyforma, indokolatlan
érzelgősségükkel már erejének hanyatlását mutatják. A következő években
Perugiában, Firenzében, Rómában, Sienában és kis umbriai városokban dolgozik.
Segédeinek is nagy része van már műveiben, melyek mind gyöngébbek lesznek.
1500. festette a Vallombrosa-kolostor számára Mária mennybemenetelét (Firenze,
akadémia); kevéssel később készült a Mária és József esküvőjét ábrázoló hires
kép (Sposalizio) a caeni muzeumban; azután a perugiai képtárban levő több
festmény; A szűzesség diadala a kéj fölött (Páris, Louvre); hat szent
freskóképe a perugiai S. Severo-templomaiban; a Vatikán Stanza dell" Incendiója
mennyezetének hatásos díszítményei (1508); Piet? (spellói székesegyház) stb. V.
ö. Mezzanotte, Della vita e delle opere di Pietro Vannucci etc. (Prugia 1836);
Jordan a Dohma-féle Kunst u. Künstler-ben.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|