Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pesaro... ----

Magyar Magyar Német Német
Pesaro... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pesaro

(a régi umbriai Pisaurum), Pesaro e Urbino (l. o.) olasz tartomány fővárosa és püspöki székhely, a Foglia torkolatánál az Adriai-tenger partján, termékeny síkon, vasút mellett, (1881) 20 909, az 1893-iki becslés szerint 24 700 lak., terraglia-edény-, selyem-, gyapjukelme-, pecsétviasz-, cermor-tartari- és kötélkészítéssel; füge-, bor-, olaj-, selyem-, szappan-, viaszk-, vas- és ólomexporttal.; egykori majolika-ipara megszünt; egyéb iskolákon kivül anatomiai, állatorvosi iskolával, zenekonzervatoriummal, szinházzal és őrültek házával. Kiválóbb építményei: a Foglián átvezető híd a római időkből; a San-Francesco-templom gót portáléval és trónuson ülő madonnával, amelyet Giovanni Bellinitől 1475. készített 4 szent vesz körül; hercegi palota, most prefektura, amelyet 1455. a Sforzák kezdtek meg építeni, nagy teremmel (40 méter hosszu és 15 m. széles), ahol Sforza Konstantin tartotta menyegzőjét Aragoniai Kamillával; a Palazzo Almerici, most Mamiani, az Ateneo Pesaresevel, amely magában foglalja az Olivieri-könyvtár (35 000 kötet, 6000 kisebb irat, 3000 kézirat, amelyek közt Torquato Tassótól és Polizianótól valók is vannak), egy kis archivumot, kis régiségtárt, kitünő majolika- (550 db.) és természetrajzi gyüjteményt; a Palazzo Machirelli, Rossini és Giulio Perticari gróf szobrai. A várostól 3 km.-nyire a Monte Santo-Bartolón van állítólag a Kr. e. 170. itt született Accius római tragikusnak sírja és a hegytetőn a Villa Imperiale. P. eredetileg umbriaiak és etruszkok lakóhelye, Kr. e. 184 óta római gyarmat, a keleti gótok uralma alól az exarchatushoz került, azután Pipin a szentszéknek ajándékozta. 1285. A Malatesták, 1445. a Sforzák, 1512. a Roverék birtokába jutott és 1631. visszakerült az Egyházi-Államhoz. A Roverék korában a tudományoknak és művészeteknek volt a középpontja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is