Pesti hazai első takarékpénztár egyesület

hazánknak ez idő szerint is legnagyobb takarékpénztára ugyan, de ennél sokkal fontosabb az a szerep, amelyet ez intézet a hazai hitelintézetek történetében játszott. Alapítása 1840. évre, Magyarország gazdasági emancipációjának kezdetére esik és példája lőn az ország többi takarékpénztárainak, sikerei pedig buzdításul szolgáltak követőinek. Megalapítsa kizárólag Fáy András (l. o.) érdeme, aki irodalmi s társadalmi úton, vármegyei és törvényhozási gyülésekben agitált mellette, mig végre Pest vármegye 1839. évi közgyülésének támogatásával 1840 elején a P. megkezdette működését. Ekkori szervezetében azonban tisztán humanisztikus intézmény volt, amennyiben egyfelől a takarékosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, e mellett munkásságának eredményeit közcélokra kivánta fordíttatni. Az alapítók legnagyobb része a birtokos nemességből került ki, de sokan voltak a kereskedők s a honoráciorok is; az intézet megnyitásakor csak 326 részvény volt jegyezve, 1844. már 667. A következő évtől kezdve nem vett föl a takarékpénztár új tagot s ez évben Kossuth Lajos indítványára részvénytársasággá alakult át. Üzletmenete folyton élénkült s minden év fokozatosan nagyobb és nagyobb nyereséggel záródott le. Csak az 1848. szabadságharc zavarta meg a fejlődését, amennyiben a forgalomban volt magyar bankjegyek és papirpénzek hitelingadozásai, meg a zavaros háborus idők nagyon megrendítették az egész hiteléletet. Különösen két körülmény összetalálkozása sujtotta nagyon érzékenyen a többi takarékpénztárakkal együtt a P.-et is; nevezetesen a hitel megrendülése miatt a közönség hirtelen, rohamosan szedte ki betételeit s egyidejüleg a takarékpénztárak nem tudták behajtani követeléseiket, mert az üzleti élet pangott, a nemesi birtokokat pedig védte az 1848-iki moratorium. A P. a kormánytól két ízben is kapott ugyan ekkor 100 000 frtra menő kölcsönt, de ennek dacára sem tudta már 1848 jul. havában mindenkinek a betétét visszafizetni. A szabadságharc leveretése után pedig ezekhez járult még a magyar pénzjegyekben történt veszteség is, amely a P.-nál 177 167 frtra ment. A nagy csapásokat azonban már az abszolut korszak ideje alatt kiheverte az intézet, sőt 1868. az alap- és tartaléktőkéjét egy millióra frtra, 1871. pedig már 2 400 00 frtra emelte fel. Ma 5000 darab 1000 frtos névértékü részvényen 5 000 000 frt alaptőke van befizetve. Évi osztalékai a névérték 40-50%-os kamatozásának felelnek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon