Pesti magyar kereskedelmi bank

hazánk legrégibb bankja, amelynek a fővárosban jelenleg egy központi és öt fiók bankháza van. Alapítása egyik fontos vívmánya volt a magyar gazdasági közéletnek s az alapítók is, meg a magyar közvélemény is ugy tekintették ez intézetet, mint a hazai kereskedelemnek s iparnak olyan eszközét, amely az osztrák mindenhatóság kiszorítása után a magyar gazdasági életnek emeltyüje lesz, sőt a vérmesebb politikusok a magyar állam pénzügyi önállóságát is a P. működésével kombinálták. Az alapításban a legtekintélyesebb pesti kereskedők vettek részt, akik 1830. Ullmann Móric indítványára szabadalomért folyamodtak a helytartó tanácshoz, hogy 4000 darab 500 konvenciós ezüst forint névértékü részvény kibocsátásával, tehát két millió frt alaptőkével Pesten egy kereskedelmi bankot alapíthassanak. A folyamodvány nagy körültekintéssel már eleve megcáfolta mindazokat az ellenvetéseket, amelyeket gazdasági szempontból támaszthattak volna ellene, sőt kimutatta azt is, hogy miután az osztrák nemzeti bank sem nálunk, sem Ausztria városaiban nem él bankfiók-nyitáshoz való jogaival; azért a tervezett intézet felállítása nem rövidíti meg az osztrák nemzeti bank jogait. Mindezek dacára teljes 11 év telt el addig, mig az alapítók a kérelmezett szabadalom-levelet megkapták. A megalakult intézet foglalkozott, leszámítolási-, giro-, letéti- és kölcsön-ügyletekkel; legnagyobb részben saját tőkéjével operált, kisebb részben járultak ehhez hozzá a magán tőkepénzesek betétei. Több mint két évtizedig egyetlen bankintézete volt az országnak a P., s ez idő alatt is, de meg azóta is, folyton tevékeny szerepet játszott a magyar gazdasági élet terén; mindjárt megalakulása után hathatósan támogatta a központi vasúttársaságot, a gyáralapító részvénytársaságot, a pesti cukorgyár-egyesületet, a pesti hengermalom-részvénytársaságot, a tiszaszabályozási társaságot stb. 1848 jun. 17. pedig szerződésre lépett a magyar állammal, a bankjegyek kibocsátását, kezelését és biztosítását vállalván magára. E szerződés lényeges pontjai szerint a kormány öt millió frt fedezetet tesz le a banknál valóságos aranyban és ezüstben s ez alapon 121/2 millió frt névértékü bankjegyet bocsátanak ki, amelyből öt millió frtot átvesz az állam, egy millió frtot kamat nélkül, 21/2 milliót pedig 3%-os kamatra kölcsön gyanánt kap a bank s tartozik ezért a bankjegykezelést, kibocsátást és visszaváltást külön jutalom nélkül teljesíteni, továbbá köteles az egész kölcsönösszeget a hazai kereseti ágak felsegítése céljából kellő biztosíték mellett, rövid lejáratu belföldi kölcsönökbe fektetni. A bankjegyek kibocsátása és azok fedezete ezen az alapon történt egészen 1848 végéig, amikor is az 1 695 718,48 pengő frtnyi fedezettel szemben a banknak 3 377 220 pengő frtnyi jegye volt forgalomban. Midőn 1848 dec. 31. Windischgrätz herceg megszállotta a fővárost, a banktól pontos számadást követelt az ércalapról és a jegykibocsátásról. Azután érvényteleneknek nyilvánította a magyar 5 és 100 frtos jegyeket, az egy és két frtosoknak osztrák bankjegyekkel való beváltására pedig 8 napi határidőt szabott kis egyúttal 1849 ápr. 6. lefoglalta az ércfedezetet, amelyet 1 780 718,48 forint értékben az osztrák csapatok visszavonulása alkalmával magával vitt. Mindez nagyon megrendítette a P.-ot s ehhez járultak még azok az apró boszantások és anyagi károsodások, amelyeket az abszolut korszakban azért kellet szenvednie, mert a szabadságharc ideje alatt a magyar közhatóságokat támogatta. nagy küzdelmekkel tudta csak azokat az ügyeket rendezni, amelyeket magyar közhatóságokkal a szabadságharc ideje alatt kötött; e mellett az üzlet menete is nagyon megcsappant. Pl.

Jóllehet az egész abszolut korszak alatt egyetlen magyar bankintézetünk a P. volt, mégis csak a korszak vége felé tudott felvergődni hajdani jelentőségre. Ma már egyike az egész ország legjelentékenyebb bankintézeteinek. Alaptőkéje 12 500 000 frt, mely 25 000 darab 500 frtos részvényre van felosztva. Üzlete a hazai és a külföldi pénz- és hitelforgalom minden jeletékenyebb műveletében tevékeny részt vesz. Fel van jogosítva pénztári utalványok és záloglevelek kibocsátására is. Évi osztalékai a névérték 11-12%-os kamatozásának felelnek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon