Pesti polgári kereskedelmi testület

I. Lipót király 1699. külön szabadalom-levéllel adta meg a pesti szabad. polgári kereskedők és kalmárok testvér-egylete részére a testületi jogot, amely mellett az illető egyesület tagjaival szemben bizonyos kölcsönös segedelmeket s erkölcsi felügyeletet gyakorolt, kifelé pedig, szabadalma alapján, a kizárólagosságot élvezte. Volt az egyesületnek pénzes ládája, oklevéltára s a tagok közötti vitás ügyeket békés úton is, meg itélettel is elintézhette. Szabadalma abban állott, hogy a tagok által árult cikkekkel az országos vásár idejét kivéve, mások nem kereskedhettek. Mária Terézia 1777. új szervezetet adott a testületnek s az egész az ötvenes évekig érvényben maradt. 1846-ban azonban a legelőkelőbb pesti kereskedők előzetes királyi jóváhagyás mellett kir. szab. nagykereskedők testületévé alakultak. Az abszolut korszak mindkét testület szervezetén módosításokat eszközölt, jelenleg a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata az 1884-iki ipartörvény alapján, a P. pedig az 1872. VIII. t.-c. alapján ipartársulatok gyanánt vannak szervezve. A P. a fővárosban egy alsófoku kereskedelmi iskolát, a nagykereskedők és nagyiparosok társulata pedig egy felől kereskedelmi iskolát tart fenn (mindkettő a kereskedelmi akadémiai épületben van). A fővárosnak és az országnak minden társadalmi és gazdasági működésében tevékeny részt vesznek e testületek s fontos kulturális szerepet töltenek be a tagok társas életének és együttmüködésének ápolása által. V. ö. Pólya Jakab, A Pesti polgári kereskedelmi testület és a Budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története (Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon