pestis

pestis (lat.), fekete halál, dögvész, döghalál: a Pasteu- rella pestis baktérium által előidézett fertőző betegség. A kórokozók a beteg vérében, nyirokcsomóiban, tüdejében és köpetében mindenütt megtalálhatók. A betegség erdőségek rágcsálóiban is előfordul; a kórokozó átterjedve a házi patkányokra, majd a patkánybolhára jut el az emberig. Ezután már emberről emberre is terjed, de a fertőzés veszélye így kisebb. Lappangási ideje 1-10 nap.

Két típusa van:
1. a bubópestis nagy lázzal, eszméletzavarral, elgennyesedő nyirokcsomó-duzzanatokkal, bőrvérzésekkel jár. Elsősorban a trópusi, ill. szubtrópusi vidékeken fordul elő;
2. a tüdőpestis 2-3 nap alatt halálos, vérzéses tüdőgyulladásban nyilvánul meg. Legnagyobb számban a hűvösebb évszakban lép fel.

Gyógyítására antibiotikumokat és szulfonamidokat használnak. A betegség elterjedése összefügg a szociális viszonyokkal, a legtöbb megbetegedés a legszegényebb és legrosszabb közegészségügyi helyzetben élő népréteg körében fordul elő. A pestis elleni védekezés fontos feladata a betegek felkutatása és szigorú elkülönítése lehetőleg kórházakban, a kötelező védőoltás a veszélyeztetett területen és a kórokozókat terjesztő patkányok irtása. Egyik legrégebben ismert, legtöbb emberáldozattal járó betegség. Európát - Mo.-ot is a 6-17. sz. között súlyos járványok pusztították végig; közülük a legsúlyosabb a 14. sz.-ban az akkori lakosság negyedrészét elpusztította. Jelenleg a Himalája K-i és Ny-i lejtői, Arábia középső része, Afrikában a Fehér-Nílus eredetének a vidéke azok a területek, ahonnan a járványok kiindulnak. Ezeken kívül még Afrika, D-Amerika és Ázsia számos részén is endémiás. - Terjedésének megakadályozásáról nemzetközi egyezmény intézkedik.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia