Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Petényi... ----

Magyar Magyar Német Német
Petényi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Petényi

1. János Salamon, a magyar tudományos madártan megalapítója, szül. Ábel-Lehotán (Nógrád) 1799 jun. 30., megh. 1855 okt. 5. Apja luteránus pap és földbirtokos volt, ki fiát a természet iránti szeretetre és érdeklődésre is megtanítá. Majd Besztercebányára került az iskolába, ahol Kubinyi testvérekkel megismerkedvén, szenvedélyes tojásgyüjtő lett. Azután Selmecbányára, illetve Pozsonyba került; a teologiai kurzust Bécsben elvégezvén, végre 1826. Cinkotára került lelkésznek. Az időben már nagyban űzte a madártant, személyes összeköttetésben volt a külföld nevezetesebb ornitologusaival. Hivei azonban nem vették szivesen, hogy papjuk madarakat nyúz, azért iparkodtak őt állásából eltávolítani, ami sikerült is. Igy egy ideig állás nélkül volt, végre a nemzeti muzeumhoz került 1834. konzervátornak, ahol tudományának élve, kizárólag hathatósan működött, a madártani ismereteket ugy szóban, mint irásban terjesztette és nagyban hozzájárult hazánk madarainak (l. Madarak) megismertetéséhez. Megjelent munkái: Kurze Bekanntmachugen über Falco rusipes, Gloreola torquata etc. (1830); Zur Ornithologie (1833); Értekezés a madártan születése, serdülése és növekedése felől Magyarországon (1843); A honi madártan új gyarapodásától (1841;45); Erdély állattani tekintetben (1846); Az apró legyészről (1846); A kakukról (1850); A pirókokról általán és a budai Istenhegyen fogott rózsás pirókról különösen 81850); Reliquia Peténysana (1887, Term. füz.); Über die Entenarten Ungarns (1884); (Zeitschr. für die ges. Ornithol.). V. ö. Hermann Ottó, Petényi J. S., Budapest 1891-ben megjelent nagy munkáját, kiadja a kir magyar természettudományi társaság.

2. P. Ottó, technikus, szül. Véglesen 1837. Tanulmányait a budapesti és prágai műegyetemen végezte. Tevékeny részt vett több pénzintézet és társulat alapításában. 1880 óta a magyar vasutak kölcsönös biztosítási szövetkezetének irodafőnöke. Önállóan csak egy kisebb műve jelent meg, melynek címe: A közös hadseregben a magyar hadsereg (Budapest 1889), de annál több felszólását, tervét közölték részint a hirlapok, részint kőnyomatos közlemények. Emlékiratai, szintén litografált alakban, közegészségüggyel, az év új beosztásával, a vármegyékkel, árpád sírhelyének felfedezésével s egyéb történelmi és filozofiai tárggyal foglalkoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is