Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pétervárad... ----

Magyar Magyar Német Német
Pétervárad... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pétervárad

(Peterwardein, Petrovaradin), önálló város, egyúttal hazánk egyik legnagyobb erőssége Szerém vármegyében, a Duna jobb partján, Újvidékkel szemben, (1891) 573 házzal és 3777 lak. (közte 263 magyar, 1062 német, 31 tót, 2329 horvát és szerb). P. az erősségből és két külvárosból áll; az erősség ismét felső és alsó részre oszlik. A felső vár, melyben csak katonai épületek vannak, 64 m.-nyire a Duna tükre fölé emelkedő, teljesen különálló szerpentinhegyen épült; az alsó vár, melyet alsó városnak is neveznek, lejebb fekszik s ebben a katonai kórház, a székesegyház (a P. mellett elesett Koburg-Kohári gróf siremlékével) s több magánépület van. A két erősség 10 000 főnyi helyőrséget fogadhat be s 15 000 embernek nyujthat menedéket. A külvárosnak nevei: Lajosvölgy (Ljudevitev dol) és Rókusvölgy (Rokov dol). P. a várparancsnokság, a 61. és 70. számu gyalogezred s számos katonai hatóság székhelye. A katonai létszám 1948. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Újvidékkel a hajóhíd és vasúti híd köti össze. P. a rómaiak korában Cusum és Acumincum nevek alatt fordul elő. Erőssége a másodrendü erősségek közé tartozik. Mátyás király 1463. itt kötött szövetséget Velencével és törökök ellen. 1526 jul. 13. Ibrahim pasa, II. Szolimán vezére roppant sereggel szállotta meg a várost, melynek három nap mulva birtokába is jutott, ezután a várat vette ostrom alá, mely kevéssé volt ugyan megerősítve, de az Alapy György parancsnoksága alatti vitéz őrsereg szilárdul tartotta magát 12 napig, midőn a tulnyomó erőnek meghajolni volt kénytelen; okt. 7. itt egyesült a nagy török had, melynek Belgrádból Budáig és Budától eddig tett barangolásait 600 000 magyar vérével jegyezte történelmünk szomoru lapjaira. 1688. Caprara ide vezette seregét, hogy Miksa Emanuel bajor választófejedelem seregével egyesülhessen, mi 10 nap mulva meg is történvén, egyesült erővel visszafoglalták a várat végkép a törököktől. 1716. Ali nagyvezér itt ütött tábort s ugyanitt aug. 5. felette Szavójai Eugén és Pálffy János császári vezérek fényes győzelmet vívtak ki. 1848 okt. 15., noha Blagoëvics a császárnak kivánt engedelmeskedni, a város feltűzte a magyar háromszinü zászlót; dec. 12. az osztrák érzelmü tisztek zavargást idéztek elő, a Don-Miguel ezred magyar érzelmü legénysége azonban az ágyukat és több pontot elfoglalván, tisztjeinek ellenszegült. 1849 jun. 4. a várból a magyar csapatok az ostromló osztrák és szerb csapatokat megtámadták, őket azonban eltávolítaniok nem sikerült; szept. 7. Kis Pál magyar várparancsnok a császáriaknak átadta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is