Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Petheő... ----

Magyar Magyar Német Német
Petheő... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Petheő

(gersei) -család. A Vas vármegye déli részén honos Nádasd nemzetségből származott. legrégibb ismert őse, Csapó, még a tatárjárás előtt élt. Ennek szépunokája, az 1340 körül élt I. Pető (Péter) lőn a család névadója. E Petőnek három fia közül György 1391. barsvármegyei alispán volt; I. János és Tamás az 1403-iki fölkelés leverésében szereztek nagy érdemeket. János ekkor Zsigmond király, Tamás Garay Miklós nádor zászlaja alatt harcolt. Jutalmul János és Tamás a zalavármegyei Keménd várát kapták, csakhogy ezt 1405. ostrommal kellett elfoglalniok a lázadó Rohonoczy- és Kakas-családtól. János aztán 1405-9. években zalavármegyei főispán lőn. E Jánosnak 3 fia közül II. Pető és László 1425. Zala és Vas vármegyék főispánjai voltak. Pető azonkivül a huszita és török háboruban is vitézkedett s 1433. Zsigmondot rámai útjában hűségesen kisérte. II. János, szül 1525. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása idején mint soproni kapitány és sopronvármegyi főispán, majd mint zólyomi, lippai (1551), kassai (1558), komáromi (1562) kapitány játszott szerepet Az 1547-iki schmalkaldeni hadjáratban is vitézkedett. 1459. bárói rangra emeltetett. 1559. szerencs ostromában vett részt. 1566. a komáromi hajóssereg kapitányaként működött, majd pedig a dunamelléki hadak főkapitánya lett. A főpohárnoki és kamarási méltóságokat is viselte. Ő szerezte meg családjának a nagy zemlénvármegyei Sztropkó várát és uradalmát 1569. Megh. 1578. jan. 22. Fia P. Ferenc, 1622. jászói prépostként említtetik. P. István, mint ezredes abban a seregben hadakozott, melyet II. Mátyás király, Forgách Zsigmond vezérlete alatt, a szorongatott szászok védelmére, Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen Erdélybe és Moldvaországban küldött. E hadjáratban életét is veszté (1611). P. Zsigmond, szül. 1622. Ónod várának főparancsnoka, országos alkapitány. 1659. Felső-Magyarországnak, 1660. pedig a Dunán inneni részeknek főkapitánya lett. 1666. I. Lipót királytól örökös grófi rangot nyert. 1672. Zemplén vármegye főispánja. Betöltötte a kir. udvarnoki, tanácsosi és kamarai elnöki tisztségeket is. Megh. 1675 ápr. 14. P. László, vitéz katona. Előbb Bársonykő és Kis-Komárom, utóbb Keszthely várának kapitánya volt. 1687. neki is el kellett szenvednie a Caraffa-féle üldözésnek kínjait. P. Mihály, I. József király buzgó párthive. 1709-37. Zemplén vármegye főispánja volt. P. Zsigmondban 1766. a P. férfiága kihalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is