Petheő
(gersei) -család. A Vas vármegye déli részén honos Nádasd
nemzetségből származott. legrégibb ismert őse, Csapó, még a tatárjárás előtt
élt. Ennek szépunokája, az 1340 körül élt I. Pető (Péter) lőn a család
névadója. E Petőnek három fia közül György 1391. barsvármegyei alispán volt; I.
János és Tamás az 1403-iki fölkelés leverésében szereztek nagy érdemeket. János
ekkor Zsigmond király, Tamás Garay Miklós nádor zászlaja alatt harcolt.
Jutalmul János és Tamás a zalavármegyei Keménd várát kapták, csakhogy ezt 1405.
ostrommal kellett elfoglalniok a lázadó Rohonoczy- és Kakas-családtól. János
aztán 1405-9. években zalavármegyei főispán lőn. E Jánosnak 3 fia közül II.
Pető és László 1425. Zala és Vas vármegyék főispánjai voltak. Pető azonkivül a
huszita és török háboruban is vitézkedett s 1433. Zsigmondot rámai útjában
hűségesen kisérte. II. János, szül 1525. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása
idején mint soproni kapitány és sopronvármegyi főispán, majd mint zólyomi,
lippai (1551), kassai (1558), komáromi (1562) kapitány játszott szerepet Az
1547-iki schmalkaldeni hadjáratban is vitézkedett. 1459. bárói rangra
emeltetett. 1559. szerencs ostromában vett részt. 1566. a komáromi hajóssereg
kapitányaként működött, majd pedig a dunamelléki hadak főkapitánya lett. A
főpohárnoki és kamarási méltóságokat is viselte. Ő szerezte meg családjának a
nagy zemlénvármegyei Sztropkó várát és uradalmát 1569. Megh. 1578. jan. 22. Fia
P. Ferenc, 1622. jászói prépostként említtetik. P. István, mint ezredes abban a
seregben hadakozott, melyet II. Mátyás király, Forgách Zsigmond vezérlete
alatt, a szorongatott szászok védelmére, Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen
Erdélybe és Moldvaországban küldött. E hadjáratban életét is veszté (1611). P.
Zsigmond, szül. 1622. Ónod várának főparancsnoka, országos alkapitány. 1659.
Felső-Magyarországnak, 1660. pedig a Dunán inneni részeknek főkapitánya lett.
1666. I. Lipót királytól örökös grófi rangot nyert. 1672. Zemplén vármegye
főispánja. Betöltötte a kir. udvarnoki, tanácsosi és kamarai elnöki
tisztségeket is. Megh. 1675 ápr. 14. P. László, vitéz katona. Előbb Bársonykő
és Kis-Komárom, utóbb Keszthely várának kapitánya volt. 1687. neki is el
kellett szenvednie a Caraffa-féle üldözésnek kínjait. P. Mihály, I. József
király buzgó párthive. 1709-37. Zemplén vármegye főispánja volt. P. Zsigmondban
1766. a P. férfiága kihalt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|