Petrinja

önálló hatóságu város Zágráb vármegyében, a hasonnevü patak és a Kulpa mellett, csinos hegyes vidéken. Egyike a vármegye élénkebb városainak; a petrinjai járás szolgabirói hivatalának széke, van törvényszéke, kir. járásbirósága és adóhivatala, közjegyzői kamarája, takarékpénztára, alreáliskolája és tanítóképző intézete, csendőrszárny- és szakaszparancsnoksága. Selyemipara, kereskedelme, vásárai élénkek; gyümölcse és bora is jó. Lakóinak száma 1857-ben 3222 volt, jelenleg (1891) már 4691, közte 19 magyar, 103 német, 4317 horvát és szerb, 120 vend és 120 cseh; hitfelekezetre nézve 4110 róm. kat., 530 gör. kel., 14 ág. evang. és 31 zsidó. Lakott házainak száma 716. Határa 4048 ha. P. régi város, melyről már XIII. sz.-beli oklevelek tesznek említést. 1240. V. István és 1274. IV. László megerősített. A XVI. sz. második felében P. a törökök kezébe esett, kiknek tulajdonában 1594-ig maradt. Hasszán pasa bosnyák vezér 1590 körül erős várat építtetett irt, melyből a környéket fenyegette. 1596-ban 30 000 török Achmet vezérlete alatt ostromolta a várat, de csekly őrsége (350 fő) visszaverte támadásait, Druskovics Iván bán pedig elűzte a török sereget. P. a Határőrvidék egy kerületének székhelye volt, mely az I. és II. báni ezredet foglalta magában. A Határőrvidék polgárosítása alkalmával P. önálló városként Zágráb vármegyébe osztatott be.

Forrás: Pallas Nagylexikon