Petrinja
önálló hatóságu város Zágráb vármegyében, a hasonnevü patak
és a Kulpa mellett, csinos hegyes vidéken. Egyike a vármegye élénkebb
városainak; a petrinjai járás szolgabirói hivatalának széke, van törvényszéke,
kir. járásbirósága és adóhivatala, közjegyzői kamarája, takarékpénztára,
alreáliskolája és tanítóképző intézete, csendőrszárny- és
szakaszparancsnoksága. Selyemipara, kereskedelme, vásárai élénkek; gyümölcse és
bora is jó. Lakóinak száma 1857-ben 3222 volt, jelenleg (1891) már 4691, közte
19 magyar, 103 német, 4317 horvát és szerb, 120 vend és 120 cseh;
hitfelekezetre nézve 4110 róm. kat., 530 gör. kel., 14 ág. evang. és 31 zsidó.
Lakott házainak száma 716. Határa 4048 ha. P. régi város, melyről már XIII.
sz.-beli oklevelek tesznek említést. 1240. V. István és 1274. IV. László
megerősített. A XVI. sz. második felében P. a törökök kezébe esett, kiknek
tulajdonában 1594-ig maradt. Hasszán pasa bosnyák vezér 1590 körül erős várat
építtetett irt, melyből a környéket fenyegette. 1596-ban 30 000 török Achmet
vezérlete alatt ostromolta a várat, de csekly őrsége (350 fő) visszaverte
támadásait, Druskovics Iván bán pedig elűzte a török sereget. P. a Határőrvidék
egy kerületének székhelye volt, mely az I. és II. báni ezredet foglalta
magában. A Határőrvidék polgárosítása alkalmával P. önálló városként Zágráb
vármegyébe osztatott be.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|