Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
petróleum kerosene
petróleum paraffin
petróleum paraffine
petróleum s... paraffiny
petróleum- paraffiny
petróleumlá... paraffine l...
petróleumma... to paraffin...
petróleumma... to paraffin...
petróleumma... to paraffin...
petróleummo... paraffine e...
petróleummo... paraffine m...
petróleumot... to strike o...
petróleumpá... paraffine o...

Magyar Magyar Német Német
petróleum Petroleum (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Petroleum

(gör.-lat.) a. m. kőolaj, a földben található könnyen gyuladó kellemetlen szagu folyadék, amely megtisztítva mint világító anyag szerepel és még számos iparilag fontos anyagot szolgáltat. Általános néven bitumenes olajnak is mondható, mely név különben minden a földben található könnyen gyuladó, kellemetlen szagu folyadékra illik. Az ilyen félig folyós, némileg már az aszfaltra emlékeztető bitumenes olaj a hegyi kátrány; a rendesen folyós a P.; a csupa nagyon könnyen illanó anyagokból összeálló igen könnyen folyós olaj a nafta (l. o.). A nyers P. majd ritkább és világosabb sárgás-zöld, majd sűrübb s egyszersmind sötétebb barnás-feketés, ritkán átlátszó, többnyire csak áttetsző, kellemetlen szagu, olajnemü folyadék, melynek fajsúlya változó, általában 0,6 és 0,9 közt ingadozik. Kémiai összetételre nagyon változatos keveréke kisebb és nagyobb fajsúlyu szénhidrogéneknek, melyek a CnH2n+2, részben a CnH2n sorozathoz tartoznak. A tartalom telítetlen szénhidrogénekben a forrásponttal egyre emelkedőben van. Mig a 150°, sőt még a 200° mellett forró alkotórészek legfőképen telített szénhidrogének, addig a 200° -on tul forró tulnyomóan telítetlen szénhidrogének. Egyes P.-ban semmi oxigén nincs, a legtöbb azonban tartalmaz kevés oxigénvegyületeket is, nevezetesen karbolsavt, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint a kátrányolajok, melyekben viszont kevés a P.-nak szénhidrogénjei. Némely P. nem ad könnyen illanó gázokat, másokból már 6° mellett távolódnak el gyulékony gázok. 40-60°-nál a legtöbb P. forrni kezd, a forráspont a hevítéskor egyre nő, a legutolsó illanó részek 400° -nál távolodnak el. Paraffin-tartalma nagyon különböző, némelyikben sok van, oly annyira, hogy hidegben kikristályosodik.

A P. képződését illetőleg nagyon sok hipotézis merült fel, újabban sikerült azonban eléggé határozottan kikutatni a valót; nevezetesen, hogy a P. és általában a bitumen nem egyéb, mint állati maradványok szétbomlásának terméke. legújabban Engler karlsruhei tanár kisérletileg bizonyította be, hogy a P. csakis állati zsíradékból képződhetett és ma ez a nézet vált általánossá. Engler állati anyagokat (halakat, kagylókat) 16 atmoszféra nyomás mellett szárazon desztillált és azt találta, hogy az eredmény egy egészen más anyag, mint a természetes P. Midőn azonban halzsirt desztillált hasonló körülmények között, mindenkor a természetes P.-mal tökéletesen megegyező anyagot kapott. Engler szerint az állatok puha testrésze nem egyformán rothad. A rothadásnak sokkal tovább áll ellen az állati zsír, mint az állati fehérje. Utóbbi gyorsan bomlik és bomlása után hátramaradt a föld rétegeiben az állati zsír. Ezt a viz különböző helyekről összehordatta és amint a mindinkább megkeményedő iszap a zsírtömeget körülzárta, megkezdődött kémiai elváltozása, miközben P. képződött. A nagy nyomás és a nagy meleg következtében a zsír glicerinre és zsírsavakra bomlott. A zsírsavak ugyancsak nyomás és meleg mellett szénhidrogénekre és vizre bomlottak. A szénhidrogének keveréke adta a P.-ot.

Az uralkodó nyomás és viszonyok szerint más-más sora képződött a szénhidrogéneknek és ez magyarázza meg a változó összetételét a különböző helyről való P.-nak. A nyers P.-ból a P.-finomító gyárakban szaggatott lepárolással különféle termékeket készítenek, a gázalakuakat pedig világításra és fűtésre használják fel. A szaggatott lepárolásnál rendszerint három részletet kapnak: a 150° hőmérsékleten átpárolgó rész az u. n. könnyü olaj vagy P.-nafta (ennek mennyisége átlagosan 10-20%); a 150-300° között átpárolgó részlet az, melyből a világítási célokra szint P. készül (átlagosan 60-70%), a 300° felett átpárolgó részlet pedig az u. n. nehéz olaj (átlagosan 10-20%).

A nyers P.-ból a desztillációkor rendszerint a következő termékek kerülnek ki:

cimogén

fp.

rigolén

fp.

18-37°

kanadol (Sherwoodoil)

fp.

37-50°

petroleuméter

fp.

50-60°

petroleumbenzin

fp.

60-80°

ligroin

fp.

80-120°

tisztító olaj

fp.

120-150°

lámpa-olaj

fp.

150-280°

kenő-olaj

fp.

200-300°

vazelin és paraffin

fp.

300° felett.

A kazánok visszamaradó tömeget világító gáz-, aszfalt- stb. gyártásra szokták felhasználni. Az egyes termékeket és igy a lámpaolajat is, a finomító gyárakban még külön is megtisztítják, ami ugy történik, hogy alkalmas szerkezetü gépekben előbb koncentrált kénsavval, azután nátriumhidroxiddal rázzák össze; végül a szükséghez képest meg is fehérítik (vazelint, paraffint). E különféle termékeket igen sokféle célra használják; igy a cimogént mesterséges jég előállítására, a petroleumétert és benzint pecséttisztításra, zsírok és zsíros olajok kivonására, kencékre, motorok hajtására; a vazelint paraffint kenő olajok, kenőcsök és szépítő szerek készítésére, a tisztított lámpaolajat pedig legfőképen világításra. A kereskedésekben előforduló különféle lámpaolajok gyulási hőmérséklete 21-48° között van, legkevésbbé veszélyesnek tartják az olyant, amely 40°-on felül melegítve lobban lángra, mert az ilyenből a szoba hőmérsékletén nem fejlődnek gyulékony gőzök, melyek levegővel elegyedve, meggyujtáskor a lámpában explodálnak.

A P. aknázása az olajnak aránylag nagy mélységben való előfordulása miatt eléggé költséges. A P.-kút elkészítéséhez szükséges munkálatok fúrásra, csövezésre és szivattyuzásra oszthatók. A fúrás kötélen csüngő 23-10 cm. széles fúróval történik, melyet gőzgép forgat. A fúró alkalmas felfüggesztésére tölgyfagerendákból 5 m. s felfelé mindinkább keskenyedő vagy 20 m. magas fúrótornyot (derrick) építenek, melynek tetejéről csüng le a gőzgéppel összeköttetésben levő fúró. Hónapokig, némelykor egy évig is eltart, mig elérik a P.-ot tartalmazó réteget. Igen sok esetben nem kapnak mindjárt P.-ot, mert az nem üregekben, hasadékokban van, hanem igen finom cseppekben elosztva az olajat hordozó kőzetben. Hogy megkapják ebből a P.-ot, a kőzetet szét kell zúzni. Ezt azzal érik el, hogy pléhhengerekben nagy mennyiségü tiszta nitroglicerint (néha 200 kg.-ot is) bocsátanak le a fúrólyuk mélyére, a nitroglicerint alkalmas módon meggyujtják, ez szétrobban, a kőzet szétzúzódik, rengeteg mennyisége a könnyen gyuladó gázoknak tódul fel és 5-6 perc multán feltör a P. A feltörés hosszabb ideig tarthat és ekkor az olajat tartókban felfogják (az ilyen kutak a flowing well), vagy csak rövid ideig, és ekkor az olajat felszivattyúzzák (pumping well). A kutaknak átlagos termelését Amerikában vagy 4000 hl.-nek veszik, termelésük tartamát pedig átlagosan 3 évre. Akárhányszor megesik, hogy már aránylag rövid idő multán jelentékenyen fogy kútban az olaj mennyisége. Sokáig azt hitték, hogy mind az esetekben az olaj elapadásával van dolguk, de újabban kimutatták, hogy sokszor paraffinképződés állja el az útját az olaj folyásának a fúrólyuk felé. amit ugy hárítanak el, hogy vagy mélyebbre fúrnak, vagy pedig tulhevített gőzt, forró vizet vezetnek a fúrólyukakba, ugyszintén alapos tisztítást végeznek. A fúró kutak számát illetőleg az persze nagyon változó, ezrekre rúg aránylag szűk területen. Pennsylvaniában v. 30 000 van évenként működésben.

A P. a földnek legkülönbözőbb helyein tere, de a legjelentékenyebb az észak-amerikai előfordulás. Az Egyesült-Államokban Pennsylvaniában van a legterjedelmesebb és leggazdagabb olajvidék s pedig Pennsylvaniában és Alleghany New-Yorkban a leggazdagabb P.-vidékei ez övnek. Ny-Virginia, Ohio, Kentucky és Kalifornia államokban is van P., de a pennsylvaniaihoz képest alárendelten. Sok P. van Kanadában és pedig az Ontario (Lamberton) tartományban meg Enniskillen környékén. Közép- és Dél-Amerikában sem hiányzik a P. és pedig Venezuelában a Maracaivo-tó vidékén; É.-Peruban Mancora; Dél-Boliviában Cuarazuli, Plata, Piquerenda; Argentinában Jujuy tartományban. Ázsiában Japánban, Khinában és Formosa szigetén találni kevés P.-ot. Sokkal több van Birmában Cseduba, Ramri és Barongah szigeteken, legújabban pedig (1895) a Nagy-Szunda szigeteken oly gazdag P.-forrásokra akadtak, melyekről az hirlik, hogy a pennsylvaniaiakkal fognak vetekedni. É.-Amerika után a legjelentékenyebb P.-terület a Kaukázusban van. A legjelentékenyebb forrásterületek azonban a Kura völgyében vannak Tiflisz és az Apszeron félszigeten Baku körül. Roppant sok ezen vidékeken a gázforrás is. Harmadkoru rétegekben találni az olajat, a kútak közepes mélysége v. 60 m., mig Amerikában 250, sőt 310 m. mélységüek. Legtöbb olajat szolgáltatnak a bakui kutak; volt év, midőn egyetlen egy kútból naponként 8 millió kg. olajat merítettek. Ausztráliában Új-Dél-Wales és Queensland, valamint Tasmaniában bitumenes palákból desztillálnak P.-ot, Új-Zéland É.-szigetén is kevés P.-ra akadtak. Európában a galiciai P.-terület a legjelentősebb. Az ÉK-i Kárpátok É-i lejtői mentén vagy 2-3 mérföldnyi szélességben találni P.-ot a kárpáti homokkő- és eocénbkoru rétegekben. Egyike a legjelentékenyebb helyeknek Borysalw Brohobicz mellett, ahol a P. ozokerittal (l. o.) együtt terem bitumenes és sós miocén anyagokban és márgákban. Romániában igen jó és sok P.-ot merítenek különösen Plojesti közelében Kimpina P.-kútjaiból. Németországban, különösen ÉNy. felé Hannoverben, Holsteinban, a lüneburgi Heide-vidéken, Braunschweighoz közel néhány helyen, Odessen vidékén (Ölheim) találtak egy kevés P.-ot. Elzászban (Bechelbronn) is van egy kevés, továbbá Bajorországban és Tegern-tó környékén.

Hazánkban régebben ismeretes nyomai a P.-előfordulásnak Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Máramaros vármegyékben van, mely öv folytatása a galiciai előfordulásnak. De a P. nyomairól nemcsak Felső-Magyarországban volt már régebben tudomásunk, hanem más sokkal délibb fekvésü területeken is, u. m. Zala vármegyében (Peklenica) s Verőce vármegyében (Moszlavina), azután Szászkán, Kapnikon, Bihar (Tataros, Bodonos), Parád környékén. Legtöbbet igérő területeknek tartották a máramarosvármegyeiket, kiváltképen az Iza völgyének balpartján a dragomérfalvait, a Tarca-völgy felső részén a királymezőit, és a Tisza völgyében a kőrösmezőit. Több ízben végeztek fúrásokat ugy ezen helyeken, mint másokon, ugy egyes vállalkozók, mint alakult társulatok, de kevés sikerrel. 1893. a kormány fordította figyelmét a hazai P.-előfordulások felé, 50 000 frtot irányzott elő kutatások megejtésére és vállalatok segélyezésére és egyúttal a magyar királyi földtani intézetet bizta meg a P.-kérdésnek beható tanulmányozásával. A földtani intézet geologusai közül azóta többen foglalkoznak e fontos kérdéssel és tanulmányaik eredményeképen megkezdették a fúrásokat kedvezőnek igérkező kijelölt helyeken. Az erre vonatkozó eredményekről beszámoltak a magyar királyi földtani intézet Évkönyve XI. és XII. köteteiben: Böckh János, Adatok az Iza völgye felső szakasza geologiai viszonyainak ismeretéhez, különös tekintettel az ottani P.-tartalmu lerakodásokra; u. a., A háromszékvármegyei Sósmező és környékének geologiai viszonyaira, különös tekintettel az ottani P.-tartalmu lerakodásokra; Telegli Róth Lajos, Magyar földolajtartalmu lerakódások tanulmányozása, Zsibó környéke Szilágy vármegyében; Posewitz Tivadar dr., A kőrösmezői P.-terület).

A világ összes produkciója a legutolsó rendelkezésre álló hivatalos statisztikai adatok szerint volt 1889-ben barrelekben:

[ÁBRA]

Ugy az Egyesült-Államok, mint Oroszország termelése általában csökkenőben van. 1894-ben Pennsylvania csak 18 007 559 barrelt produkált, megelőző évben 19 283 112 barrelt. Pennsylvania, New-York, Nyugat-Virginia, Ohio termelése együtt véve majdnem 6 millió barrellel csökkent. Oroszország 1894. összesen 304 millió pudot produkált (1 pud = 16 kg. 380 g.), 1893-ban 337 milliót. Mindazonáltal az egész világ produkciója 1894. emelkedett 931 850 barrellel, ami azoknak a gazdag P.-forrásoknak tulajdonítandó, melyeket újabban Indiában és Kaliforniában fedeztek fel. Európában az évi P.-fogyasztás 11 millió mázsa. Mi majdnem kizárólag orosz P.-ot fogyasztunk.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is