Petronius Arbiter
Cajus (mások szerint Titus) római iró, születési helye
ismeretlen, Nero idejében a hivatalos pályán is működött, de sok időt töltött
az udvarnál, hol mint a császár kedvteléseinek mestere (arbiter elegantiae)
népszerü volt, amig aztán bevádolták, hogy részese Piso összeesküvésének,
amikor aztán K. u. 66. ereit felvágta és elvérzett. A neki tulajdonított
körülbelül 20 kötetes regényből (Satyricon), melyben a Varro-féle Satura
Menippea mintájára verses és prózai darabok váltakoztak egymással, csak
töredékek maradtak reánk, legjelentékenyebb köztük egy vacsora leirása (Cena
Trimalchionis), melyben a szereplő személyek viseletéből (a parvenü Trimalchio,
a ravasz görög Enkolpios és a gyermekesen hiu Eumolpos) remek realizmussal lép
elénk az iró kora. Kiadások: régebben a Burmann-féle (1743) újabban a
Büchler-féle (Berlin 1862); monografiák Studertól (Rheinisches Museum 1843),
Becktől (Cambridge 1856) és Teuffeltől (Studien z. Charakteristiken), Revicky
Károly Imre gróftól (785); epigrammáiból fordított Ponori Thewrwk Emil (Egyet.
Philologiai Közlöny, VIII.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|