Pettenkofen
Ágost, osztrák festő, szül. Bécsben 1822 máj. 10., megh. u.
o. 0889 márc. 21. nagyon korán a bécsi művészeti akadémiára került, ahol
Kupelwiesernek volt tanítványa. Első képei, p. a Fölolvasás a nagymamánál
(1847) még egészen az akkori érzelgős bécsi genrefestés szinvonalán állanak, de
jobbak már Károly főherceg Düller-féle népszerü életrajzához készített
illusztrációi és rajzai az osztrák katonaéletből. A magyar szabadságharc
éveiben sokat tartózkodott Budapesten. Ebben az időben készültek hires
kőnyomatu rajzai, mint. Radetzky, a novarai győző; Haynau táborkarával; Orosz
tábor Magyarországon; A magyar országgyülés megnyitása 1848 jul. 5. A
legkitünőbb közöttük Buda ostroma 1849 máj. 21. Szintén a magyar tábori életből
vett képek: Megtámadott tábori posta (hasonló festmény most Amerikában);
Sebesültek szállítása stb. Az ötvenes évek elejét Párisban töltötte. Ott
készített festményeivel: Katonák egy kunyhó ajtajánál kémre lesnek; Fosztogatók
a gabonaföldön; Orosz táborozás; Kosi magyar önkéntesekkel (New-York,
Vanderbilt-képtár) óriási hatást keltettek. Azóta is főleg magyar tárgyu
képeket festett, de most mát békés jellegüeket, különösen finom fölfogásu
vásári képeket Szolnokról, ahová gyakran ellátogatott. Méltán mondták róla,
hogy ő a magyarság felfedezője a modern művészetben. Cigány karaván, Ökrös
szekér, Román posta jellemző művei ebből az időből. 1856. Olaszországban járt
és ettől fogva szinezése ragyogóbbá válik (Cigányleány gyermekkel; Légyott,
1867, bécsi császári képtár). A 70-es és 80-as években a magyar tárgyu képek
kissé háttérbe szorulnak, de ekkor keletkeznek a Magyar kofák (1886); a
gyönyörü Szolnokvidéki táj stb. Drámai jellegüek a Küzdelem az utcán (bécsi
művét, a Lesage-féle Gil Blas illusztrációit már nem fejezhette be. 1866 óta a
bécsi művészeti akadémiának volt tagja.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|