Pfleiderer

1. Edmund, filozofiai iró, szül. Stettenben 1842 okt. 12. Tübingában tanult, a porosz-francia hadjáratban mint tábori alakész vett részt, s rövid lelkészi működése után 1877. a kieli, 1878. a tübingai egyetem tanára lett. Irta: G. W. Leibniz als Patriot, Staatsmann u. Bildungsträger (Lipcse 1870); Leibniz als Verfasser von zwölf anonymen Flugschriften (u. o. 1870); Erinnerungen und Efrahrungen eines Feldpredigers (Stuttgart 1874); Empirismus u. Skepsis in David Humes Philosophie (Berlin 1874); Die Idee eines goldenen Zeitalters (u. o. 1877); Eudämonismus u. Égoismus (Lipcse 1880); Kantischer Kritizismus u. englische Philosophie (Halle 1881); Arnold Geulins (Tübinga 1882); Leibniz u. Geulinx (u. o. 1884); Lotzes philosoph. Weltanschauung (Berlin 1884); Die Philosophie des Heraklit von Ephesos im Lichte der Mysterienidee (u. o. 1886); zur Lösung der platonischen Frage (Freibrug 1888); Erlebnisse eines Feldgeistlichen im Kriege 1870-71 (München 1890); Sokrates u. Plato (Tübinga 1896).

2. P. Ottó, német prto. teologus, szül Stettenben (Württemberg) 1839 szept. 1. Band tanítványa volt Tübingában 1857-61.; 1868. heilbronni lelkész, 1870. Jenában szuperintendens, ugyanezen évben teologiai rendes tanár és egyháztanácsos lett; 1875-ben Berlinbe hivták meg teologiai tanárnak. Baur történelmi, kritikai, dogmatikai és liberális teologai iskolájának hive. Nevezetesebb művei: Die Religion, ihr Wesen und ihre Geschichte (Lipcse 1869, 2 köt., 2. kiad. 178); Moral und Religion (Haarlem 1870); Der Paulinismus (Lipcse 1873); F. G. Fichte, Lebensbild eines deutschen Denkers und Patrioten (Stuttgart 1877); Religionsphilosophie auf geschichtlicher Grundlage (Berlin 1878, 2. kiadás 1883-1884, 2 kötet); Zur religiösen Verständigung (1879); Grundriss des christlichen Galubens- und Sittenlehre (1880, 3. kiadás 1886); Lectures on the influence of apostle Paul on the development of Christianity (Angliában, a Hibbert-alapítványon tartott felolvasásai, London 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon