Philippson
1. Lajos, zsidó tudós és publicista, szül. Dessauban 1811
dec. 27., megh. Bonnban 1889. dec. 29. Klasszikai és teologiai tanulmányait
Halleban és Berlinben végezte. 1833. mint hittanító és hitszónok alkalmaztatott
a magdeburgi zsidó községnél, melynél később 1861-ig mint rabbi működött. A
modern zsidó törekvéseknek előharcosa a szószéken, munkáiban és az átala 1837.
alapított Allgem. Zeitung d. Jaudenthums c. hetilapban. A német-zsidó irodalmi
társulat (Institut z. Fördering d. israel. Literatur) első sorban neki köszönte
létrejöttét (1855). Az ó-szövetséget lefordította németre és ellátta számos
illusztrációkkal ékesített bő magyarázattal (4 köt., Lipcse 1839-1849). Főbb
munkái: Die Entwickelung d. religiösen Idee im Judenth., Christenth. u. Islam
(nilvános felolvavásai alapján, u. o. 1847-48, megjelent angol és franci
fordításban is); Die Religion d. Gessellschaft (u. o. 1848) és Weltbewegende
Fragen in Politik u. Religion (u. o. 1868-1869, 2 köt.). Azonkivül számos
prédikációt, tankönyvet, és mint jeles publicista zsidó érdekü vezércikket és
apróbb-nagyobb közleményt tett közzé.
2. P. Márton, német történetiró, szül magdeburgban 1846.
Egyetemi tanulmányait német és belga egyetemeken végezte, azután a brüsszeli
egyetemen tanári állást kapott, melyről azonban 1890 végén a hallgatókkal
kitört viszálya folytán leköszönt. Jelenleg Berlinben él. Munkái: Heinrich IV.
u. Philipp III. (1870); Das Zeitalter Ludwigs des XIV: (A Grote-féle
Weltgeschichte in Einzelndarstellungen egyik része, 1879); Gesch. des
preussischen Staatswesens seit dem Tod Friedrichs d. Grtossen (1881, 2 köt.);
Westeuropa im Zeitalter Philipps II. (1883); La contre-révolution religieuse au
XVIe siecle (1884); Gesch. der neueren Zeit (1886); Histoire du
regne de marie Stuart (1891 s köv., 3 köt.); Kardinal Granvella als Minister
Philipps II. (Histor. Zeitschr. 35, 1893); Friedrich III. als Kronprinz u.
Kaiser (Berlin 1893); Philipp II. u. die letzten Lebensjahra Maria Stuart"s
(Histor. Zeitsch. 37 köt., 1894); Ein Ministerium unter Phil. II. (Granvella,
Berlin 1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|