Piacenza

(ejtsd: piacsendza), olasz tartomány Emilia compartimentóban, Cremona, Milano, Pavia és Parma közt, 2355 km² területtel, (1881) 226 717, az 1893-iki becslés szerint 229 250 lak. D-i részében benyulnak a Liguri Apenninak ágai, amelyek a Monte-Neróban 1754, a Monte-Regolerben 1710 és a Monte-Roncallában 1667 m.-nyire emelkedik. É-i része sík és termékeny. Az É-i határán folyó Póba ömlik a Tidona, Trebbia, Nure, Chero és Arda. A fő termékek: a buza, kukorica, bor és dinnye; jelentékeny a szarvasmarha- és sertés-, továbbá a selyemhernyó-tenyésztés. a tartomány két járásra oszlik; ezek: Fiorenzuola d"Arda és P. - 2. P., az ugyanily nevü tartomány és járás fővárosa, 150 km.-nyire a Pótól, amelyen vasúti és hajóhíd vezet át és vasút mellett, (1881) 34 987, az 1893-iki becslés szerint 37 500 lak., márványbányával, selyemszalagszövéssel és fonással, gyapju- és pamutkelme-, kalapkészítéssel; erődítményekkel; széles és egyenes utcákkal, néhány szép térrel, aminő a Piazza de" Cavalli, amelyen Farnese Alessandro és Ranuccio hercegeknek Mocchi Francesco által készített lovasszobrai állanak, továbbá a Piazza del Comune Romagnosinak, az államjog egykori tanárának márványszobrával. 50-nél több temploma közül a kiválóbbak: a lombardiai román stilusban épített dom (1122-1233) Guercino és Carracci freskóival, 100 oszlopon álló kriptával és IX. Pius pápának Dupré által készített siremlékével; a renaissance-ízlésben 1499-1511. épített San Sisto a sixtusi madonna kópiájával Aranzinitől- Sant" Antonio, azelőtt székesegyház, szép gót előcsarnokkal és egy 8 oszlopon nyugcó campanilével; Sta Maria di Campagna Podenone freskóival. A számos palotája közül a legnagyobbak: a pompás Palazzo del Comue (XIII. sz.); az 1558. Vignola által épített Palazzo Farnese, amely most kaszárnya és a Palazzo dei Tribunali. Többféle skolán kivül van P.-nak nyilvános könyvtára (129 000 köt., 5800 füzet, 2810 kéziratÖ, ezüstbe kötött értékes paszlteriummal, amely egykor II. Lajos császár nejéé, Engilbergáé volt; szép szinháza, egy archeologiai és paleontologiai muzeuma és több kórháza. P.-t Kr. e. 219. Colonia Placentia néven a rómaiak alapították, 200. a gallusok feldulták, de a rómaiak újra felépítették és megerősítették. A középkorban önálló köztársasággá lett, de csakhamar felváltva néhány hatalmas olasz család (Scotti, Torriani) vette birtokába; 1332. a Viscontiak hatalmába esett. E család kihaltával 1447. P. el akart válni Milanótól, de Sforza Ferenc meghódította. 1511. Parmával együtt a Farnese család hatalmába került és azután Parma sorsában részesült. 1746 jun. 16. az osztrákok Lichtenstein herceg vezérlete alatt legyőzték az egyesült spanyol-francia hadat.

Forrás: Pallas Nagylexikon