Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Piaget Jean... ----

Magyar Magyar Német Német
Piaget Jean... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Piaget Jean

oktatás

Neuchâtel, 1896. aug. 9.?Genf, 1980. szept. 17.): a pszich. és az ismeretelmélet kiemelkedő kutatója, a XX. sz. egyik szellemi óriása. Munkássága döntő hatással volt a fejlődéslélektan mint tud.-ág alakulására. ?Tud. csodagyerekként? tűnt föl: tízéves korában állattani témájú cikke jelent meg. Biológiából doktorált. Ezután fordult az érdeklődése a gyermekek értelmi fejlődése felé, amelynek vizsgálatára kidolgozta a klinikai kikérdezés módszerét. Huszonöt évesen megbízást kapott a genfi Rousseau-int.-ben folyó kutatások irányítására. 1925-től különböző ? filozófiai, tud.-tört.-i, nev.-tud.-i, szociológiai, pszich.-i ? professzori állásokat töltött be Neuchâtelben és Genfben. 1952-ben a Sorbonne gyermekpszich.-i tanszékének vez.-je lett, 1955-től emellett a Nemzetközi Genetikus Ismeretelméleti Közp. ig.-i tisztjét is ellátta 1967-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. Pályája utolsó szakaszában elsősorban az ismeretelmélet foglalkoztatta. Több tucat egy. választotta díszdoktorrá, és számos magas kitüntetést kapott. Kutatásainak gerincét a megismerés fejlődésének tanulmányozása képezte. Az 1920-as években az elsők között ismerte föl, hogy a gyermeki gondolkodás nem egyszerűen kisebb teljesítőképességű, hanem minőségileg más, mint a felnőtteké. Hamar eljutott arra a következtetésre, hogy az értelmi fejlődés megértését csak attól remélhetjük, ha azt a gyökerektől az elérhető legmagasabb szintig követjük, mégpedig a gyermek és a környezete közötti szakadatlan interakció folyamatában. Konstruktivista felfogása szerint a fejlődő egyén aktív közreműködője a tudás elsajátításának: a tárgyakkal és az eseményekkel kapcsolatban végzett tényleges vagy ? a későbbiekben ? interiorizált (interiorizáció) cselekvései útján mintegy fölépíti önmagában a valóságot. Fejlődéskoncepciójának kulcsfogalmai az asszimiláció, az akkomodáció és az egyensúly. Széles körben elterjedt intellektusfejlődési szakaszfölosztása szenzomotoros (érzékszervi-mozgásos) periódus, művelet előtti, konkrét műveleti és formális műveleti szinteket különböztet meg. A megismerés olyan alapkategóriáinak, mint az oszt.-ok, viszonyok, számok, tér, idő stb. alakulását az ontogenezis mellett megkísérelte a tört.-i fejlődés menetében is nyomon követni, beleértve a tud.-ok előrehaladását. Megfigyeléseinek, kísérleti eredményeinek és a hozzájuk fűzött, sok vitát kavaró értelmezéseinek megtermékenyítő hatása az értelmi fejlődés kutatására alig fölbecsülhető. Nézeteinek befolyása mindmáig érvényesül a ped. területén is. még Piaget-iskola, Piaget kognitív fejlődéselmélete. ? M. (m.-ul) Válogatott tanulmányok. (Szerk. Kiss Á.) Bp. 1969.; A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. (B. Inhelderrel) Bp. 1967.; A pszichológiai tények magyarázata és a pszichofiziológiai paralelizmus. in: Piaget?Fraisse, P.?Reuchlin, M.: A kísérleti pszichológia módszerei. Bp. 1967. 167?209.; Szimbólumképzés a gyermekkorban. Bp. 1978.; A viselkedés mint a fejlődés hajtóereje. Bp. 1988.; Hat tanulmány. Bp. 1990.; Az értelem pszichológiája. Bp. 1993.; Az érzelem és értelem összefüggése a gyermek mentális fejlődésében. Fejlődéspszichológiai szöveggyűjtemény. (Szerk. Kalmár M.) I. Bp. 1989. 63?122.; Megjegyzések. Uo. 137?149.

Kalmár Magda



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is