Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Piaget kogn... ----

Magyar Magyar Német Német
Piaget kogn... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Piaget kognitív fejlődéselmélete

Az értelmi fejlődés sokféle vonatkozását egységes fogalmi keretbe foglaló elmélet, a XX. sz. minden bizonnyal legnagyobb hatású fejlődéslélektan i elmélete. Az elmélet megnevezése ? bár ebben a szókapcsolatban terjedt el a nemzetközi szakirodalomban ? némileg félreérthető: a ?kognitív? jelző az értelmi fejlődésre utal (megkülönböztetve így Piaget kognitív fejlődéselméletet Piaget egyéb fejlődéslélektani pl. a morális fejlődésre vonatkozó elméleteitől), nem pedig a kognitív pszichológiára, mely sok vonatkozásban élesen szembenáll Piaget kognitív fejlődéselméletevel. ? Más fejlődéselméletekhez viszonyítva Piaget kognitív fejlődéselméletet öt fő sajátosságával lehet jellemezni: az elmélet organizmikus, univerzális, szakaszos, (4) minőségi és értelmezi a fejlődés végállapotát. Organizmikus az elmélet abban az értelemben, hogy a fejlődés lényegét biológiai kategóriákkal írja le, továbbá alapvető szerepet tulajdonít az érésnek, ami nagyrészt biológiai program szerint megy végbe. Az értelmi fejlődést a környezethez való adaptációnak tekinti, melynek két fő oldala az asszimiláció (az új tapasztalat ok elhelyezése a meglevő sémá kban) és az akkomodáció (a sémák átrendezése, hozzáalakítása a meglevő sémákba nem illeszthető tapasztalatokhoz). Univerzális jellegű, mivel az értelmi fejlődést egyetlen folyamatként fogja fel, nem bontja fel a különböző összetevők fejlődésére. Univerzális abban az értelemben is, hogy a kialakuló műveleti struktúrá kat az értelmi működés tartalmától függetlenül mindenütt érvényesülőnek gondolja (nem számol pl. a tartalom szerepével). Nem számol továbbá a fejlődés egyéni különbségeivel v. a különbségeket befolyásoló számos tényezővel, pl. a különböző kultúrákban felnövekvő gyermekek eltérő fejlődési sajátosságaival. Szakaszos jellegű, azaz a fejlődés nem folytonos, hanem többé-kevésbé állandó állapotokból más állapotokba való átmenetek révén megy végbe. A fejlődés nem egyszerű mennyiségi növekedés, hanem minőségileg különböző stádiumok sorozatán megy keresztül. A fejlődés Piaget kognitív fejlődéselmélete szerint végállapothoz vezet; kb. 14 éves korra kialakul a gondolkodás teljes eszköztára (és a fejlődés lényegében véget ér). ? Bár Piaget fejlődéslélektani munkássága rendkívül sokirányú, mégis elméletének három alapvető vonása vált szélesebb körben ismertté: a tudás, a gondolkodás keletkezésére és term.-ére; a fejlődés stádiumaira és az értelem műveleti struktúráira vonatkozó elgondolások. Piaget a gondolkodás lényegét az értelmi művelet ek kialakulásában látja, amelyek a külvilág belső leképezései. A cselekvés ek szerkezete, a tárgyakkal végzett műveletek belsővé válnak, a fejlődés révén a gyermek a műveleteket már nemcsak konkrét tárgyakkal, hanem gondolatban azok szimbólumaival is képes elvégezni (interiorizáció). A gondolkodás ebben az értelemben belsővé vált cselekvés, a tudás pedig lényegében az elsajátított cselekvések (értelmi műveletek, műveleti struktúrák) repertoárja (genetikus episztemológia). A fejlődési stádium ok elmélete szerint a gyermek gondolkodásának fejlődése nagyjából meghatározott életkorokhoz köthető, minőségileg különböző fázisokon, az érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros, 0?2 év), a művelet előtti (2?7 év), a konkrét művelet ek (7?11 év) és a formális művelet ek (11?14 év) szintjén halad végig. A logikai-matematikai struktúrák elmélete szerint az emberi értelem három alapvető műveleti struktúrája megegyezik három alapvető matematikai struktúrával: a topológiai struktúrákkal a gondolkodásban megjelenő térbeli viszonyok jellemezhetők, míg a háló és a csoport (INRC csoport) struktúrák a logikai művelet eket foglalják rendszerbe. Piaget kognitív fejlődéselmélete nem csupán a fejlődéslélektan alakulására gyakorolt meghatározó hatást, hanem az oktatás elmélete és gyakorlata számára is új perspektívákat nyitott. A logikai-matematikai struktúrákkal kapcsolatos megfontolások adták meg a döntő impulzust a matematika hagyományos tanterv ének átalakításához, az ?új matematika? néven ismertté vált reformokhoz. Annak felismerése, hogy a gyermek gondolkodása nem egyszerűen a felnőtt gondolkodásának tökéletlen változata, hanem minőségileg más, a tanítás technikái nak megváltoztatását, az eszközök, szemléltető anyagok, a tankönyvek nyelvezetének átalakítását eredményezte. Az a szemlélet, mely szerint a gyermek nem a készen kapott tudás passzív befogadója, hanem saját tudását az aktív cselekvés révén létrehozza, a tanulói tevékenységek szerepének újraértelmezéséhez, mindenekelőtt a természettudományos nevelés új irányzatainak megjelenéséhez vezetett (l. pl. CASE program). ? Az elmélet több alapgondolatát számos bírálat érte. Kritikusai szerint Piaget kognitív fejlődéselmélete túlértékeli az érés jelentőségét, kevés szerepet tulajdonít a környezeti hatásoknak és az oktatásnak. A stádiumok merev életkori szakaszokhoz rendelését a különböző kultúrákban elvégzett vizsgálatok nem igazolták. Azt a feltételezést, hogy a formális műveletek kialakulásuk után a műveletvégzés tartalmától függetlenül működnek, különböző (a többi között az azonos szerkezetű problémákkal végzett) kísérletek eredményei cáfolják (l. tartalomspecifikus gondolkodási sémák). A formális gondolkodás kialakulását a fejlődés végső állapotának tekintő nézetet erősen megkérdőjelezik az egész életívet átfogó (life span) kutatások, amelyek szerint az értelmi fejlődés a felnőttkorban is folytatódik, és értelmezik pl. a gondolkodás posztformális szintjeit is. A kritikai észrevételekre még maga Piaget reflektált, és sok vonatkozásában finomította az elméletet. A kognitív pszichológia megjelenése után a kutatók figyelme elfordult az értelmi fejlődés ált. stádiumaitól és inkább az egyes tudásterületek, szakértelmek, kompetenciák elsajátításának sajátosságaira (l. újonc-szakértő különbségek), a kontextus szerepére irányult. A műveleti struktúrák tanulmányozása háttérbe szorult, helyette a tudás tartalmának vizsgálatára helyeződött a hangsúly. Mindamellett megmaradt Piaget kognitív fejlődéselméletenek az értelmi fejlődés kutatására gyakorolt hatása és a gondolkodás fejlesztését szolgáló tananyagok kidolgozásában játszott szerepe. A legerőteljesebb irányzatot a neo-piagetiánusok ként számon tartott kutatók képviselik, akik Piaget kognitív fejlődéselméletenek lényeges elemeit megtartva az elméletet az újabb kutatási eredményekkel összhangban fejlesztik tovább.

Csapó Benő



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is