Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Piccinni... ----

Magyar Magyar Német Német
Piccinni... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Piccinni

(ejtsd: piccsinni) Miklós, olasz zeneszerző, szül. a Nápolyhoz tartozó Bariban 1728 jan. 16., megh. Páris mellett Passyban 1800 máj. 7. Zenész apja csak püspöke rábeszélésére adta a Sant-Onofrio-konzervatoriumba, hol Leo és Durante kedvelt tanítványa volt. Nápolyban kezdte meg 133 operájának hosszu sorát, 1754. a Le donna dispettose (Gőgös hölgyek) címüvel; legnagyobb sikerei voltak: Cecchina ossia, la buona figliuola (Cecchina vagy a jó gyámleány, Róma 1760); L finte gemelle (A kiket ikertestvéreknek véltek); Il vago disprezzato (A megvetett udavarló). Egyszerre elveszítette népszerüségét a jóval csekélyebb tehetségü Anfossi miatt, holott Somelli és más tekintélyes zenészek elismerték eredetiségét és termékeny volta mellett is kifejtett művészi gondját, mellyel a páros énekek (duettók) formáját bővítette, mélyítette, a felvonásokat befejező zenei számot pedig következetesen változatossá, fokozódó erejüvé, nagy szabásuvá fejlesztette. P. ere 1776. nejével (szül. Sibilla Vincenzával) és felnőtt gyermekeivel, egyenesen Mária Antoinette királynő meghivására, Párisban telepedett le s felhasználtatta magát eszközül Gluck ellenfelei által; nagy fáradsággal zenésített meg francia dalműszövegeket; Roland, 1778; Iphigénie en Tauride, 1781 (Gluck 1779-iki Iphigéniájánál jóval csekélyebb sikerrel). Még 13 francia dalműve közül néhányat elő sem adtak, mig a többi mindinkább hanyatló sikerrel került szinre, részben a Gluck után jött Sacchini sikerei miatt, aki ellen azonban (mint gyászbeszéde 1786. tanusítja) épp ugy nem ármánykodott, mint Gluck ellen. Csak hivei vívtak a Mercure de France hasábjain és röpiratokban elkeseredett tollharcot, mely az elvektől eltért s a személyeskedés útjára tért le. P. az École royale de chant et de déclamation tanára lett 1784., ez állását a forradalom eltörülte s ő 1798-ig Nápolyban élt; innen francia forradalmár rokonai miatt kellett távoznia s visszatért Párisba, hol azalatt összes vagyona, beleszámítva partituráit is, idegen kezekre került. Ismét 1794 óta a Conservatoire nevü intézet tanára lett, hol halála után nejét énektanárnak nevezték ki. Maradtak egyházi zeneművei is. Életrajza: Ginguené, La vie et les ouvrages de P. (1800); Desnoiresterres, Gluck et P. 1774-1800 (1872). - Egyik fia P. Lajos, szül. Nápolyban 1766., megh. Passyban 1827 jul. 31., számos középszerü francia és olasz operát szerzett.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is