Pilisi apátság
az egykori Pilis vármegyében 1184 máj. 17. III. Béla király
alapítása a ciszterciek részére. A burgundiai Aceyből jött szerzetesei
csakhamar oly tekintélyesek lettek, hogy Imre király nálunk tette le megőrzés
végett a keresztes háboru céljaira szánt pénzösszeget. Összesen 41 helyen volt
birtoka az apátságnak, melynek tagjaiból alakították 1190. a pásztói, 1232. a
bélháromkúti és 1263-ban az ábrahámi apátságot. 1241. a tatárok fölégették, IV.
Béla azonban, kinek édes anyja itt volt eltemetve, 1254 jun. 28. minden régi
kiváltságát megerősítette s a réginél nagyobb virágzásra juttatta. 1526 szept.
7. a törökök teljesen elpusztították. Az apátságot III. Károly állította
helyre, ki 1712 okt. 5.-én a velehradi (Morvaország) apátsággal egyesítette.
1784 jul. 16., a velehradi apátság eltörlésétől 1787 szept. 16-ig, a
magyarországi ciszterci-rend megszüntetéséig, önálló volt. 1802 jun. 25. I.
Ferenc olykép állította vissza, hogy Pásztóval, 1814 aug. 19. pedig a két
apátságot Zirccel egyesítette s a háromnak élére közös apátot állított. V. ö.
Békefi, A pilisi apátság története 1184-1514-ig (Pécs 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|