Pilisi apátság

az egykori Pilis vármegyében 1184 máj. 17. III. Béla király alapítása a ciszterciek részére. A burgundiai Aceyből jött szerzetesei csakhamar oly tekintélyesek lettek, hogy Imre király nálunk tette le megőrzés végett a keresztes háboru céljaira szánt pénzösszeget. Összesen 41 helyen volt birtoka az apátságnak, melynek tagjaiból alakították 1190. a pásztói, 1232. a bélháromkúti és 1263-ban az ábrahámi apátságot. 1241. a tatárok fölégették, IV. Béla azonban, kinek édes anyja itt volt eltemetve, 1254 jun. 28. minden régi kiváltságát megerősítette s a réginél nagyobb virágzásra juttatta. 1526 szept. 7. a törökök teljesen elpusztították. Az apátságot III. Károly állította helyre, ki 1712 okt. 5.-én a velehradi (Morvaország) apátsággal egyesítette. 1784 jul. 16., a velehradi apátság eltörlésétől 1787 szept. 16-ig, a magyarországi ciszterci-rend megszüntetéséig, önálló volt. 1802 jun. 25. I. Ferenc olykép állította vissza, hogy Pásztóval, 1814 aug. 19. pedig a két apátságot Zirccel egyesítette s a háromnak élére közös apátot állított. V. ö. Békefi, A pilisi apátság története 1184-1514-ig (Pécs 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon