Pilula
(lat.), helytelen magyarsággal lapdacs vagy labdacs, a
bevételre szánt gyógyszerek egy rendelési alakja. A P.-k borsónyi vagy még
kisebb golyócskák, melyeket egy tapadós anyagból (massa pilularum) alakítanak.
Súlyuk ne legyen 0,05 g.-nál kisebb és 0,15 g.-nál nagyobb. Ha 0,05 g.-nál
kisebb, granula (szemcse) nevet nyer; ha 0,15 g.-nál súlyosabb, akkor bolusnak
(l. o.) neveztetik. Az adagolás a P.-knál elég pontos, a gyomorban csak lassan
lágyulnak fel, s igy alkalmasak még a tiszta állapotban maró hatásu anyagok
rendelésére is; a gyógyszer hosszabb időre is felírható P.-kban, mert a
szárazság folytán bomlatlan marad, bevételük bármilyen körülmények között igen
könnyen lehetséges. A P.-k készítése ugy történik, hogy a hatékony gyógyszert,
ha az magában nem adna vizzel v. borszesszel megnedvesítve jó pilulamasszát,
valami jól tapadó masszával keverik. A gyógyszerrel jól eldörzsölt P.-masszát
aztán tapadóssá téve hosszu rúdalakban egyenletesen kinyújtják, s egy többnyire
30 rovátkára osztott falapra helyezik s egy ugyanilyen rovátkolt másik fa- vagy
fémlappal lenyomtatják, a rovátkák kiemelkedő élei benyomódnak a P.-masszába és
30 egyenlő részre szelik; az egyes részecskék most kéz között vagy falemezek
között golyókká alakíttatnak; hogy egymáshoz ne tapadjanak, valami közömbös
porral meghintetnek vagy éteres balzsammal, vagy ezüst- vagy aranyfüsttel
bevonatnak és igy expediáltatnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|