(Fringillidae), az éneklő verébalkatuak rendjébe tartozó
kúpcsőrüek egyik családja. Csőrük kúpos, tövén emelkedett, a kávák szélei
simák, fogkimetszés nélkül, 9 első rendü evezőtollal, amelyek közt rendszerint
az első három a leghosszabb. Farkuk rövid, legföljebb közép hosszuságu, a csüd
hátul táblás. Kis madarak, jó röpülők és többnyire költözők. Többnyire
magvakkal táplálkoznak, a rovarokat sem vetik, sőt költés idejében fészeklakó
fiókukat azokkal as táplálják. Fészkük sokszor mesteri, néha egyszerü,
gondatlan (veréb). Ausztráliai régiót kivévén, egész világon elterjedvék. 74
nembe tartozó 510 faj ismeretes, melyek közül Magyarországban 15 nembe foglalt
30 faj ismeretes eddig; és pedig: a zöldike (Ligurinus chloris L.), magtörő P.
(Coccothraustes vulgaris Pull.), erdei P. (Fringilla coelebs L.), hegyi P. (Fr.
montifringilla L.), tengelice (Carduelis elegans Steph.), fehértorku tengelice
(C. albigularis Mad.), csíz (Chrysomitris spinus L.) sárgacsőrű kenderike
(Acanthis flavirostris L), közönséges kenderike (A. cannibina L.), lenike (A.
linaria L.), szibériai lenike (A. exilipa Couers), havasi pinty (Montifringilla
nivalis, veréb (Passer domesticus L.), mezei vagy árva veréb (P.montanus L.),
kerti pinty (Serinus hortulanus Koch.), rózspirók (Carpodus erythrinus Pall.,
C. roseus Pall.), keresztcsőr (Loxia curvirostra L.), vastagcsőrű keresztcsőr
(L. pytiopsittacus Bechst.), sávoltcsőrü keresztcsőr (L.bifasciata Brehm.),
közönséges pirók (Pyrrhula major L.), fenyves P. (Pinicola enucleator L.)
vastagcsőrü nádi sármány (Emberiza palustris Cav.), közönséges nádi sármány
(E.schoeniclus L.), citromsármány (Emb.citrinella L.), kerti sármány (E.
hortulana L.), Emberiza cia L., kölesi sármány (E. miliaria L.), havasi sármány
(Plectrophanes nivalis L.). Ide tartozik továbbá számos kedvelt szobamadár is,
melyek közt a kanári a legismertebb. V.ö.Frivaldszky J., Aves Hungariae és
Kohaut R., Magyarországi madarak meghatározó könyve. V.J.
Forrás: Pallas Nagylexikon