Piombo

Sebastiano del, tkp. Luciani, máskép Sebastiano Veneziano, olasz festő, szül. Velencében 1485 körül, megh. Rómában 1547 jun. 21. 1510 körül Rómába került, hol baráti viszonyba lépett Michelangelóval, az ő fölfogása olyan erővel hatott reá, hogy későbbi műveiben eredeti, velencei kolorizmusát azzal iparkodott egyesíteni, a mellett azonban nem maradt ment Rafael befolyásától sem. A viterbói községi muzeum és a szentpétervári Eremitage Pieta-képein még a velencei jelleg a túlnyomó, a Lázár föltámasztását ábrázoló hires képén (1519, londoni nemzeti képtár) azonban, melyhez állítólag Michelangelo készítette a rajzokat, a szinezés már nagyon háttérbe lép a hatalmas plasztika, a jelenet drámaisága mögött. Michelangelo segítségével kerültek 1514 és 1519 között a római S. Pietro in Montorino templom falképei is. Leghiresebb közöttük Krisztus ostorozásának megrendítő képe, melyet P. olajfestékkel festett a falra, amint különben is sokat foglalkozott technikai kisérletekkel. A római S. Maria del Popolo templom Chigi-kápolnája számára festett képei már némire modorosak. Róma kifosztása után (1527) Velencébe ment, de 1529-ben visszatért, és 1731-től fogva, mikor VII. Kelemen pápa pecsétőrré (Frate del P.) nevezte ki, keveset foglalkozott festészettel. Művei közül legfontosabbak és önálló jelentőséget biztosítanak neki kitünő képmásai. A legkitünőbbek: Női képmás a firenzei Uffizi-képtárban (1512, sokáig Rafael Fornarinájának tartották); VI. Adotján pápa (nápolyi muzeum); Aretino képmása (arezzói városháza); Andrea Doria doge képe (Róma, Doria-képtár); VII. Kelemen pápa (nápolyi muzeum); Női képmás (berlini képtár) stb. Méltán sorakozik ezekhez a budapesti országos képtárban levő képmása, melyet régebben Rafaelnek tulajdonítottak. Különösen jellemző rajta a háttérben levő táj, mely csakis tőle való lehet. V. ö. Richter, a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.

Forrás: Pallas Nagylexikon