Pipa
az állatorvostanban használt eszköz, mellyel az állat egyik
vagy másik testrészén heves fájdalmat okoznak abból a célból, hogy az állat
figyelmét a sebészi beavatkozástól elvonják. Vannak orrpipák, melyek a felső
vagy alsó ajakra helyeztetnek s azokat összeszorítják. Készülnek fából vagy
vasból. Vannak továbbá kötél- vagy lengyel pipák,midőn a tarkóra helyezett és a
szájon áthúzott kötélhurkot erősen meghúzzák és a szájszegleteket felfelé
feszítik. Kevésbé használatos a fülpipa, midőn vékony botra a ló fülének végét
ráhajtják és azt rácsavarják. A combpipát a lefektetett állaton alkalmazzák,
midőn a combra vastag longeból hurkot kötnek át s azt a közbehelyezett fa
forgatásával annyira összeszorítják, hogy az állat combizmai képtelenek
összehúzódni.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|