Pirargirit

(ásv.), sötétvörös ezüstérc, megkülönböztetésül a proustittól, mely világosvörös ezüstérc, anyaga szerint antimon-ezüstfény, mert anyaga ezüst-antimon-szulfid (Ag₃SbS₃), ezüsttartalma 59,8%, tehát igen gazdag ezüstérc. Hatszöges rendszerbeli oszlopos kristályokban és szkalenoéderes kombinációkban elég gyakori. Kristályai általában igen változatosak. Vaskosan és hintve is terem. Karmazsinvörös, majd sötét ólomszürke, karca karminpiros, fémes gyémántfényü, vékony lemezekben átlátszó; ismeretesek egészen átlátszó kristályok is. A romboéder lapjai szerint elég jól hasad. K. 2-2,5, fs. 5,7-5,8. Ezüstércteléreken elég gyakori. Nálunk Selmecen, Körmöcön, de legszebben a Harzhegységben, Andreasberg mellett, továbbá Szászországban Freiberg és Csehországban Pribram bányáiban. Kongsberg (Norvégia), Chilében Cojnapo vidékén (Chanarcillo) szintén bányásszák, de legnagyobb mennyiségben Mexikóban, Nevadában és Idahóban, ahol több mázsányi P.-tömegekre is akadtak, rendesen szaruezüsttel együtt. Elváltozik argentitté és termésezüstté.

Forrás: Pallas Nagylexikon