Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pirenei heg... ----

Magyar Magyar Német Német
Pirenei heg... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pirenei hegyek

határhegység Francia- és Spanyolország közt, mely 450 km. hosszuságban, 20-110 km. szélességben K-ről Ny-ra, a Cerbcrefoktól (a Földközi tenger mellől) a Pamplonától É-ra fekvő Col de Betale hegyig vonul, s ott a Cantabriai hegységbe meg át. Három fő csoportra oszlanak: a Ny-i P. a Pis des Escalierstől (1478 m.) a Col de Betalig (868 m.) terjednek s aztán É. felé is kiágaznak: hűvös, esős éghajlatuk miatt erdők borítják. A K-i P. ismét három ágra bomlanak, melyeknek gócpontja a Col de la Perche hegyben van s fő irányukban a Cerbcre-fokig terjednek, melytől Ny-ra fekszik a dús növényzetéről ismeretes Monts Albcres (2785 m.). A középső P., az egész hegylánc 3/5 része, mind a két oldalán kiágazik: É-i fele forrásokban gazdag, s az alatta terülő mezőket bőséges eső öntözi, D-i oldala ellenben meredek és kopár. Az egész hegység legmagasabb emelkedése a 12 km. hosszu tömör gránit Maladetta (l. o.); továbbá az Essera-völgytől Ny-ra, a Pic des Posetes (3367 m.) s a Mont-Perdu (3352 m.), a Vignemale (3290 m.), stb.: a Pic du Midi de Bigorre (2877 m.) csúcsán obszervatorium áll. A hó-öv 2500-2800 m. magasban kezdődik, de azért glecserek 2300 m. magasban is vannak. A P. igen gazdagok tavakban, melyek azonban nem nagyok és 1550-2600 m. magasban fekszenek; folyóvizei legnagyobb (4/5) része. É. felé siet, s az Adour és Garonne útján az Atlanti-oceánba, az Aude, Tech és Tet folyókkal a Földközi tengerbe szakad. Völgyei csaknem mind keresztvölgyek, s egy részük lakott és járható, de a Középső P.-ben csak gyalogösvények és nehezen használható hágók vannak: két vasút szeli át: a Perpignan - Figuers és a Bayonne - San-Sebastian vonal; műutai közt legnevezetesebb a bayonne - pampionai, mely városokat különben a Roncesvalles-szoros is összeköti. Faunájuk: a farkas és a barna medve, a görény, a nyest, a vadmacska és egy zergefaj: továbbá a sasok, keselyük, baglyok, sólyom, fajdkakas, harkály stb. Geologiai alkotásuk szerint a P. középső részét leginkább nagy tömegű gránitsziklák teszik, Ny-on szilur- és devonképződés, É-on jura- és kréta-szisztéma az uralkodó. Körülbelül 250 hőforrás (11-77°C.) fakad a P.-ben, melyeket gyógyfürdőkben használnak föl; a nevezetesebbek Bagncres-de-Luchon, Cauterets és Eaux-Bonnes. A lakosság, legnagyobbrészt baszkok, igen gyér: fő foglalkozás az állattenyésztés (kecskék, juhok). A P. francia területe a Hautes- és Basses-Pyrénées, meg Aude, Aricge és Pyrénées-Orientales départementokhoz tartozik; a spanyol részén feküsznek Guipucoa, Navarra, Huesca, Lerida, Barcelona és Gerona tartományok.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is