Pireusz

(Peiraieusz), Athén (ettől 7 km.-nyire) kikötővárosa Attika-Beoita görög nomoszban, a róla elnevezett biztos kikötő mellett, amelyet a 86 m. magas Munychia félsziget a Szaroni-öböl Faleroni részétől választ el, (1889) 34 569 lakossal, pamutfonással és szövéssel, gőzmalmokkal, hajóépítéssel, bőrcserzéssel, cognac- és likőrkészítéssel, Iparánál fontosabb a kereskedelme, amennyiben egész Görögország tengeri forgalmának csaknem fele itt pontosul össze. Bevitele (1893) 45 millió frankra rúgott (30%-kal kevesebb mint 1892.); fő cikkei a gabona, fa cukor, bőrök, papir, vasáruk és palackok. A kivitel (dohány, korpa, olaj) jelenléktelen. P., amelyet vasút köt össze Athénnel és Moreával, rendes és egyenes utcákból áll; van szinháza, tőzsdéje, gimnáziuma; azonkivül antik épületeknek is számos romja látható. A Themistokles által alapított P., amelyet Sulla Kr. e. 86. feldúlt, Munychia félszigeten állott. Csak 1835. alapítottak a régi város helyén egy újat, amely mostanig Görögország első kikötővárosává emelkedett.

Forrás: Pallas Nagylexikon