Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Piridin... ----

Magyar Magyar Német Német
Piridin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Piridin

(pyridin, C6H5N), a P.-ek homolog sorozatának első tagja; közeli rokonságban áll a benzollal, amiért is szerkezetét illetőleg olyan benzolnak tartják, amelyben egy CH csoport egy nitrogénatommal van helyettesítve. Ennek megfelelőleg elfogadott szerkezeti képlete:

[ÁBRA]

A P. legnagyobb mennyiségben a csontolajban található és nagyon sokféle módon képződik; igy igen sok alkaloidából P. kapható, ha azokat kálium-hidroxiddal száraz lepárlásnak alávetjük. Előállítása a csontolajból ugy történik, hogy annak higított kénsavval készült oldatát koncentrált nátriumhidroxiddal elegyítik és a kiváló olajos folyadékot szilárd káliumhidroxiddal való főzés után szaggatott lepárlásnak vetik alá. Kellemetlen szagu és égető ízü folyadék; fs. 0°-on 1,0033, fp. 114,8. Vizben és más oldószerekben könnyen oldódik és oldatából erősebb lúgokkal ismét kiválasztható. Lúgos kémhatásu; savak és némely sók (rézsók) irányában ugy viselkedik, mint az ammoniák. Erős bázis lévén, a különféle savakkal hőfejtés közben egyesül és ekkor a P.-nek sói keletkeznek. Alkoholos oldatban nátrium-amalgámmal redukálva piperidinné lesz, amelyből oxidációkor ismét P. képződik. A P.-ben egy hidrogénatom különféle egy vegyértékü gyökökkel helyettesíthető, amikor különféle P.-származékok keletkeznek, amelyeknek - a helyettesítő gyök helyzete szerint - számos izomérjét is ismerjük. Igy klórral, brómmal v. jóddal történő helyettesítéssel létre jönnek: klór- [C5H4CIN], bróm- [C5H4BrN] és jód-P.-ek [C514H4JN], amelyeknek különféle sói ismeretesek; ha a hidrogénatom a SO3H gyökkel helyettesíttetik, keletkezik a P.-szulfonsav [C5H4(CH3)N]; épp igy elő vannak állítva amido- [NH2] és oxi-származékai is. Ha pedig a P.-ben 1,2 v. 3 hidrogénatomot 1, 2, illetve 3 metilgyökkel [(CH3) v. etil, propil stb.] helyettesítünk, akkor a megfelelő homologokat kapjuk. A P.-nek ilyen homologjai a metil-P. v. pikolin [C5H5(CH3)2N], a dimetil-p. vagy lutidin [C5H5(CH3)N] és a trimetil-p. vagy kollidin [C5H2(CH3)3N], amelyek szintén bázisok, ugy hogy savakkal a P.-ben hasonlóan sókká egyesülnek és ekkor a megfelelő pikolin-, lutidin- és kollidin-sók keletkeznek. E bázisokat közös néven P.-bázisoknak nevezik és ezeknek száma, ugyszintén a belőlük származó vegyületeké szerfelett nagy. Magát a P.-t különféle vegyületeinek előállítására és kellemetlen, undorító szaga miatt az iparban főleg a technikai célokra szánt szesz denaturálására használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is