Piroxén

szorosabb értelemben az augit nevü ásványnak és változatainak szinonimája, de tágasabb értelemben egy egész ásványcsoport neve, melynek ásványait első sorban az jellemzi, hogy épp ugy, mint az amfibol (l. o.), illetőleg az amfibolcsoport ásványai, ők is mész-, magnéziavas-biszilikátok, illetőleg ezeknek izomorf keverékei, csakhogy egyes kristálytani meghasadási tulajdonságra nézve eltérnek az amfibol-csoport névhez, a P.-eket augit-csoport ásványainak fontos kőzetelegyrészek. A kristályrendszerek szerint, melyben a P.-ek kristályosodnak, háromféle P.-t szokás megkülönböztetni: rombos, egyhajlásu és háromhajlásu P.-eket.

1. A rombos P.-ek ásványai: a) Bronzit, magnézium- és vasszilikátnak (MgSiO₃+FeSiO₃) olyforma izomorf keveréke, hogy a magnéziumszilikát mindig több benne, ugy hogy egy molekula vasszilikátra 3-11 molekula magnéziaszilikát jut. A vasoxidul tartalma soha sem több 5-15%-nál. Rendesen van benne még egy kevés mész- és timföld. A levelességét parányi idegen ásványzárványok okozzák, ugyancsak ezek az okozói annak, hogy levelesen elváló lapjain bronz-szinüen csillog, innen a neve is. Különben hagymazöld, sárgás zöld, olajzöld, szegfűbarna szinü. Lángban legfölebb az éleken olvad meg, savak nem támadják meg. K. 5,5. Fs. 3,2-3,3. Különféle eruptiv kőzetben (különösen periodtitekben, bazaltban, melafirban), de különösen szerpentinben találni, továbbá sok meteoritban. A bronzit gyakran átváltozik bastittá (l. o.), melyet szép csillogása miatt csillogó kőnek (Schillerspath) is neveznek. Ugy ezen csillogó kőből, mint némely szépen csillogó bronzitból is itt-ott műtárgyakat faragnak. A bronzit steatittá is szokott átváltozni. - b) Enstatit, majdnem tiszta magnéziumszilikát (MgSiO₃), vasoxidul-tartalma mindig 5%-nál kevesebb. Szürkés-fehér, sárgás, zöldes, halaványbarna, áttetsző. K. 5,5. Fs. 3,1-3,2. Gyakran változik át steatittá. - c) Hipersztén (l. o.).

2. Az egyhajlásu piroxének ásványai: a) Diopszid, vagy tisztán mészmagnézia-biszilikát (CaMgSi₂O₆) v. ez mészvasszilikáttal (CaFeSi₂O₆) izomorf keverékben. Előbbi esetben egészen szintelen, utóbbi esettben a hozzá kevert mészvasszilikát mennyisége szerint világos zöld, sötét zöld, majd egészen fekete szinü. Hosszu, oszlopos kristályokban v. szálas, szemcsés halmazokban: gyakran mutat héjas szerkezetet, ami igen finom ikerlemezeknek közbehelyezkedésétől van. Üveges fényü, átlátszó, áttetsző. Lángban megolvad, savak nem bántják. A diopszidnak részint összetétele, részint alaki és egyéb kifejlődése szerint sokféle változata van. Igy a Baikal-tó vidékéről való kitünöen szép kristályokat mint baikalitot irták le; az egészen fekete csakis mészvasszilikátösszetételü diopszid a hedenbergit (Tnaberg, Arendal); a héjas, szálas szerkezetü a salit v. malakolit, némely gnájsznak és amfibolitnak elegyrésze (Sale, Arendal); a szemcsésnek neve kokkolit (Arendal, Svardsjö, Ersby). - b) Augit v. szorosabb értelemben vett P., a mészmagnézia (CeMgSi2O6) és mészvasbiszilikátokon (CaFeSi₂O₆) kivül még magnézium-aluminium (MgAl₂SiO₆) és vasaluminiumszilikátot (FeAl₂SiO₆) is tartalmaznak izomorf keveredésben. Az augitot tehát mindig timföld-tartalom mellett nagy vastartalma (mint sesquioxid) is jellemzi. Mint elegyrész a legkülönbözőbb kőzetekben nagyon közönséges. Rövid oszlopos kristályokban, melyek az amfiboléhoz hasonlók, de szögértékre nézve különböznek (l. Amfibol). Erupciók alkalmával néha szabad kristályok kerülnek ki a kráterből, melyeket azután vulkáni hamuban, tufában beágyalva találni. A fekete szinüt, ritkábban sötét zöldet közönséges augitnak mondjuk és ez szerepel mint gyakori elegyrész. A hagymazöld, feketés zöld fennőtten termő augit, melyben nincs vasoxid: a fassait (pyrgom), igy hivják, mert a Fassa-völgy kontakt képződményei közt különösen szépen terem, de találni a Vezuvon, Traversellan vidékén és egyéb helyeken is. A vaskos, hagymazöld, gyakran amfibollal nőtt össze; gránittal együtt az eklogit kőzet elegyrésze (Frichtel-hegység, Saualpe). - c) Diallag, mészmagnézium (CaMgSi₂O₆) és mészvasszilikát (CaFeSi₂O₆) izomorf keveréke, melyhez még timföld (Al₂O₃) járul. Kitünöen leveles; különböző zöld vagy barna szinü, de a levelesen elváló lapokon nagyon szép fémes gyöngyházfényben csillog, mi által a bronzithoz nagyon hasonló, vele össze is téveszthető. Mig azonban a diallag könnyen olvad, a bronzit alig olvad. Kristályok nagyon ritkák, jól kifejlődöttek, egyáltalában nem ismeretesek. Nagy egyéneket találni Sziléziában (Neurode) és Firenze vidékén (Prato), továbbá a Harzhegységben, Tirolban, Olaszországban, Uralban. A gabbro- (l. o.) kőzetnek lényeges elegyrésze. A csillogó diallagot régebben szintén megmunkálták, de lágy révén (K. 4) nem nagy értékü. - d) Akmit (egirin, l. o.). - e) Spodumen (l. o.). - f) Wollantonit (l. o.). - g) Wöhlerit (l. o.).

3. Háromhajlásu P.-ek ásványai: a) Rodonit (l. o.). - b) Babingtonit (l. o.). - c) Jadeit (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon