Pirrotin

(ásv.), kénsav, változó összetétellel, ugy hogy kémiai képlete nehezen állapítható meg (Fe₆S₇-Fe₁₁S₁₂), gyakran egy kevés nikol is van benne. Ritkán terem kristályokban, leginkább vaskos, szemcsés vagy tömött halmazokban és hintve. Sokszor feltünően héjas szerkezetü, amit régebben hasadásnak tekintettek, hasadása azonban az oszloplapok irányában nagyon tökéletlen. Kristályrendszere hatszöges. Bronzságra, gyakran tombakbarnára futtatva; karca szürkésfekete. K. 3,5-4,5; fs. 4,54-4,64. Mágneses, amiért mágneses vasszolfidnak (Magnetkies) is nevezik. Pirittel, kalkopirittel és galenittal együtt terem egyes ércfekvőhelyeken. Nálunk Dognácskán, Rodnán, Oláh-Láposbányán, Borréven. Számos kristálya csak álalak, igy a Karintiából (St. Leonhard) való nagy P.-kristályok is. Vasvitriollá változik át. A nikoltartalmuból nikolt olvasztanak ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon