Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
pisa piddle
pisál to piddle
pisál to piss

Magyar Magyar Német Német
Pisa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pisa

(ejtsd: píza), 1. tartomány Olaszországban Toscana compartimentőban Lucca, Firenze, Siena, Grosseto, Livorno és a Liguriai-tenger közt 3123 km2 területtel, (1881) 283 563, az 1893-iki becslés szerint 306 151 lak. Felülete dombos és hegyes; részben nagyon termékeny. Folyói a Serchio, Arno, Cecina és Cornia. Fő termékei: búza, kukorica, olajfa és szőllő. Az iparágak: pamutszövés és festés, selyem-, posztó- és vászon, alabastrom-, márvány- s agyagárukészítéssel, üveg-, tégla-, szappan- és gyertyagyártással. A bányászat márványt, rezet és szenet szolgáltat; számos az ásványvizforrás. Járásai: Pisa és Volterra.

2. Pisa, az ugyanily nevü tartomány és érsekség székhelye, Olaszország egyik legrégibb és legérdekesebb városa, termékenysíkon, 7,5 km.-nyire a tengertől, az Arno mindkét partján, amelyen 5 híd (Ponte di Mezzo, alla Fortezza, di Solferino, di Ferro és a vasúti híd) vezet át, és vasutak mellett, (1881) 53 957, az 1893-iki becslés szerint 62 400 lak., igen csekély iparos és kereskedelmi tevékenységgel (Pisa morta); egyenes és jól kövezett utcákkal, szép nagy terekkel, amelyek körül a legjelentékenyebbek a dom-tér, a régi székesegyházzal, a görbe toronnyal, a battisterióval és Campo santóval; a Piazza dei Cavalieri I. Cosimo nagyhercegnek Giovanni da Bologna által készített márványszobrával és azon hellyel, ahol 1655-ig a hirhedt éhség-tornya, illetőleg torre dei Gualandi állott; ebben éheztette agyon Ruggiero degli Ubaldini érsek 1288. az árulással vádolt Ugolino Gherardescát fiaival és unokaöccseivel együtt; végül a Piazza Garibaldi, Garibaldinak Ferrari által készített ércszobrával. Az Arno mindkét partján végig húzódó rakodókon van a legélénkebb gyalogforgalom. Több mint 80 egyházi épülete közt a kiválóbbak a székesegyház (képét l. az Építészet XII. mellékletén), amelyet 1063. a palermói fényes tengeri győzelem után Busketus és Rainaldus toscanai román ízlésben kezdtek el építeni és 1118-ban II. Gelasius pápa szentelt föl és 1597-1604. restauráltak; ezen öthajós, 95 m. hosszu, belül 32 m. széles bazilika ellipszis-alaku kupolájával együtt fehér márványból épült, amelynek az idő patinát kölcsönzött; pompás homlokzata galeriákkal van ellátva, ércajtói, amelyeken bibliai történetek vannak ábrázolva, nagyobbára a XVII. sz.-ból valók; belsejét számos oszlopon kivül néhány első rangu műremek díszíti. A szintén tiszta márványból készített keresztelő kápolna, a battisterio építését 1153. Diotisalvi kezdte meg, de csak a XIII. sz.-ban fejezték be; a battisterio féloszlopokkal és fölöttük galeriával körülfogott kerek épület (30 m. átmérővel), kupolával (54 m. magas) és egy 6 szögletü, 7 oszlopon nyugvó szószékkel, Nicol? Pisano hires remekmüvével, amelyet bibliai jeleneteket ábrázoló harangtorony (campanile) építését 1174-ben kezdték meg és 1350. fejezték be; magassága 54 m.; lapos teteje van a galeria fogja körül; a közönségesen pisai görbe torony néven ismeretes toronynak elhajlása (4,3 m.-nyire dél felé) alkalmasint építés közben keletkezett. Az Ubaldo érsek által alapított Campo santo arra szolgált, hagy Pisa előkelői a Palesztinából ide hozott földben nyugodják örök álmukat. A hosszukás négyszögalaku (126 m. hosszu, 52 m. széles) Campo santót csarnok (15 m. magas) fogja körül, amely Pisano tervei szerint toscanai gót ízlésben épült és amelyet belül a XIV. és XV. sz.-ból való freskók (Giotto, Veneziano, Spinello, Lorenzetti Gozzoli és másokttól), a többi közt a halál diadalát, az utolsó ítéletet ábrázolók, továbbá faragványok és síremlékek (Pisano, Thorwaldsen és másoktól) díszítenek. (V ö. Paolo Lasinio, Pitture al fresco del Campo santo, Firenze 1832). A San Paolo a ripa d"Arno három ajtós bazilikának (a XIII. sz.-ból) díszes a homlokzata; a Santa Maria della Spina, amely nevét Krisztus koronájának egyik töviséről kapta, amelyet itt őriztek, a XIII. sz.-ban épült; Pisano Giovanno tanítványainak faragványai díszítik. A Santo Sisto román templom belsejében szép antik márvány- és gránitoszlopok vannak; a Santo Stefano ai Cavalieri Vasari rajzai szerint épült 1565-96., benne török diadaljelvényeket őríznek. A profán épületek közül a kiválóbbak: a Palazzo Conventuale dei Cavalieri; az egyetem (La Sapienza), szép korai renaissance ízlésben épült udvarral; a Palazzo Lanfreducci, most Uppezinghi; a Palazzo Lanfranchi, most Toscanelli, amelyben 1822. Byron lord alakott, és a Palazzo del Comune, azelőtt Gambacorti az archivummal. Az egyetem, amelyet 1343. VI: Kelemen pápa alapított, 1359. megszünt, 1364., 1473. és 1838. minden hanyatlás után mindig újra fölélesztetett; most jogi, filozofiai, orvosi és matematika-fizikai fakultása van; vele egybe van kötve egy szeminárium középiskolai tanárjelöltek számára, továbbá mérnöki, gyógyszerészi, állatorvosi és felső mezőgazdasági iskola; 1596. alapított természetrajzi muzeum és 1547. alapított botanikus kert. Az 1742. megnyitott egyetemi könyvtárban van 116 451 kötet, 7401 füzet és 335 kézirat. Ezeken kivül van a városnak több rendbeli középiskolája, műipariiskolája, museo civicója, és egy archivuma, amelyben 16 000 pergamentokiratot, őriznek, a többi közt igen régieket Barbarossa Frigyestől és Oroszlánszivü Rikárdtól. A város közelében van Cascine di San Rossore királyi vadászkastély szép ménessel; továbbá az 1000. épített San Pietro in Grado bazilika pompás antik oszlopokkal; Gombo királyi nyaraló és a Valle dei Calciban a La Certosa szép kartauzi kolostor 1367-ből. Pisa egyenletes és nedves klimája a lélegző szervek gyógyítására nagyon alkalmas. 6 km.-nyire Pisától a San-Giuliano hegy alján ásványvizforrások fakadnak, amelyeket már Plinius idejében pisai fürdők néven ismertek s amelyeket különösen reumatikus és köszvénybajok, májbetegségek és ideggyöngeség ellen használnak. V. ö. Nistri, Guida di Pisa (1845); Rohault de Fleury, Les monuments de Pise au moyen-age (Paris 1866); Scorno, Nuova Guida di Pisa (1871).

Pisa Kr. e. 179. lett római gyarmattá; kikötője ekkor csak 2 km.-nyire volt a várostól. Miként a többi É.- olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen midőn versenytársát, Amefit a normanok segítségével 1137. földúlta. A guelf és ghibellin háborukban mindig a császár pártján állott. A Hohenstufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, midőn a genovaiak Doria Oberto vezetése alatt 1284 aug. 6. Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső surlódások és viszályok is. Hossza küzdelem után végre 1399. a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405. eladták Firenzének. Még egyszer megkisértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509. kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan aláhanyatlott, különösen amióta Livorno kikötőjét megjavították. Igy tehát Pisa, bár a XI. sz.-ban 150 000 lakosa volt, 1625-ben már csak 15 600-at számlált. V. ö. Valtancoli-Montazio, Annali di P. (Lucca, 1842-45).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is