Pistoja

(Pistoria, Pistorium), az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Firenze olasz tartományban, az Ombrone Pistoiese közelében, vasút mellett, (1881) 20 190, mint község 51 552 lak., vasáru-, főképen puskacsőkészítéssel, tű-, mezőgazdasági gép- és hangszerkészítéssel; selyemtermeléssel, gyapjufonással; a környéken talált hegyi kristályok csiszolásával (Diamanti di P.). Egyenes és nagyobbára széles utcáiban több szép templom és régi palota áll. Ezek közt az első helyet foglalja el a dom vagy székesegyház (XIII. sz.-ból), amely gazdag műkincsekben; legjelentékenyebb az ezüst-oltár a Capella Sna Jacopóban a XIV. sz.-ból; a nyolcszögű gót battisteriót Pisano András tervei szerint Cellino de Nese készítette, a campanile a XIII. sz.-ból való. Egyéb jelentékenyebb templomok: a Madonna dell" Umilta, Venturi Vitonitól eredő renaissance-épület, Vasari által készített kupolával; a Sant" Andrea Pisano Giovannitól épített szószékkel; a San Giovanni Puoricivitas, 1160-ból való román épület, gazdag homlokzattal és reliefekkel díszített Fra Guglielmótól készített szószékkel; San Bartolommeo, oszlopos bazilika és San Francesco al Prato a XIV. sz.-ból. A profán épülettek közül a kiválóbbak: a Palazzo Pretorio (1367-ből, most törvényszéki palota) festői udvarral és előtte Nicol? Forteguerri szobrával; a gót Palazzo del Comune; az Ospedale del Ceppo, amelyen tarkára festett agyagreliefek láthatók; ezeket 1525-35-ig Giov. Luca, Girol. della Robbia készítettek. P. etruszk eredetü; közelében esett el Kr. e. 62. Catilina. A középkorban a guelfek és ghibellinek pártviszályaitól sokat szenvedett. 1352. Firenzéhez került. 1786. itt tartatott az a zsinat, melyet VI. Pius 1794. az Auctorem fidei bullában elitélt.

Forrás: Pallas Nagylexikon