Pisztácia
(növ., Pistacia L.), az akassufélék (Anacardiadeae) fája, 8
faja a mediterrán flórában, Khinában és Mexikóban terem. Az igazi P. (P. vera
L.) arab nevét: fuszták (s ebből a latint) mintegy hólyagban csörgő magváról
kapta. Sok nyelven hólyagos mogyoró, hólyagos mandola a neve. Elő-Ázsiában és a
Földközi-tenger körül ültetett fácska, gyér ágazatu, ritkás, 1-2 párosan
szárnyalt levelekkel és kétlaku virágokkal. Nemcsak egész növénye gyántás,
hanem olajos, halovány-zöld, édes magva is, melyet zöld mandola v. Pimpeernuss
néven hoznak kereskedésbe; nálunk süteményekhez használják. Vadon még nem
találták, de a terpentinfával (P. Terebinthus L.) sokban egyezik; Planchon ez
utóbbi mívelésbeli eltérésének tartja. Emennek a gyümölcséből sajtolás útján, valamint
a fa megmetszéséből is a ciprusi terpentin lesz. A P. Lentiscus L.
megmetszéséből az illatos masztixgyánta lesz. Ez füstölőnek, firnisznek,
fogpornak és orvosságnak használatos; l. Masztix.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|